tag:blogger.com,1999:blog-34221462029455449722024-03-05T09:33:16.224+01:00BIDEAKSantiago de Compostelába (meg tovább) az északi úton és a primitivón. Egy másmilyen Camino.pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.comBlogger76125tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-25057463369378642752009-06-04T13:01:00.004+02:002009-06-04T23:44:07.377+02:00[film] BIDEAK: MegérkezettÉppen egy éve érkeztem vissza a Caminóról. Bár bő fél éve nálam van a nyersanyag, most készült el a rövidfilm, nem véletlenül. Egy-két hete azt mondtam magamban, hogy az "évfordulóra" kész <span style="font-style:italic;">kell </span>lennie, és én betartom a határidőket, még ha napi tíz órákat égetem a szemem a vágással, akkor is. Hát, kész lett. Nem mondom, hogy tökéletes, ennyire tellett, mennyi is?, négy-öt nap alatt? Nem tudom megmondani pontosan.<br /><br /><a href="http://avisynth.org/">Avisynth</a>-tel vágtam, úgyis azzal pakoltam a mozgásszűrőket a képsorokra, azzal készültek a feliratok is. Viccesen néz ki: a forrás két GB avi, mellé egy néhány kilobyte-os szövegfájl, a végeredmény pedig ez a 100 kB körüli avi fájl. Amit feltöltöttem a <a href="http://www.vimeo.com/">vimeó</a>ra is, hogy megnézhessétek, beágyazhassam ide is. (Apró megjegyzés: a vimeo csinos, de megdöbbentően bizonytalanul működik.)<br /><br /><object style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;width: 400px; height: 300px;" width="400" height="300"><param name="allowfullscreen" value="true" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="movie" value="http://vimeo.com/moogaloop.swf?clip_id=4996955&server=vimeo.com&show_title=1&show_byline=0&show_portrait=0&color=cc6600&fullscreen=1" /><embed src="http://vimeo.com/moogaloop.swf?clip_id=4996955&server=vimeo.com&show_title=1&show_byline=0&show_portrait=0&color=cc6600&fullscreen=1" type="application/x-shockwave-flash" allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always" width="400" height="300"></embed></object><span style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center"><a href="http://vimeo.com/4996955">BIDEAK: pandoukht északi útja</a> a <a href="http://vimeo.com">Vimeó</a>n.</span><br />Néhány érdekes kép kimaradt, vagy mert a minőségük értékelhetetlen lett, vagy mert túlterhelték volna a képsort, de nem kellett sokat sakkoznom, komolyan, éppen olyan hosszú lett a film, mint a zene (Susumu Yokota - vagyis Jokota Szuszumu - The Boy and the Tree című lemezéről, érdemes fülessel hallgatni, nagyon komplex). Nem kellett utólag kivennem, betennem semmit. Aki nem olvasta a korábbi posztokat azt váratlanul érheti, hogy egyik-másik képsor kicsit mocorog, de az eredeti ugrándozásához képest ez semmi.<br /><br />A képek gyakorlatilag időrendben követik egymást, alig néhány jelenet vándorolt, de azok sem sokat. Ennek is örülök. Aki ott járt, jöhet velem az úton...pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com11tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-52995889139509529132008-09-09T20:39:00.016+02:002008-09-09T22:15:19.910+02:00[film] Hurrá, hurrá! Kezdődik!Egyik szemem sír, a másik meg nevet. Ma este sem fogok <a href="http://mufordito.blog.hu/">műfordítani</a>, ez már biztos. Ugyanis meghozták a super8-as filmem, amit az úton készítettem (Szilas Szilárd hívta, Kamerda Károly szkennelte, nagy köszönet érte). Szóval nevet az egyik szemem, mert szép lett az anyag, bár a 13-14 percből végül nyolc percnyi az értékelhető matéria (várjunk csak, a kamera 18 fps-es, akkor van az 11-12 perc is). (Pontosabban ennyi a szkennelt, ebből értékelhető, hát, kevesebb...) Pár emlékezetes kép ugyan hiányzik (például, amit a bilbaói katedrális tornyáról csináltam), de a legfontosabb jelenetek megvannak. Egy négy perces rövidfilmet talán össze tudok belőle vágni. <br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi27rYXK0yMtfBmnhY0djNtaitSbJtfN4f-UWpHRklOUmeHa4rxq7eTiXf7YaUyWciqmb7tI-33GEDa6JQX8Od4DTOpjPWF_X0hiBvpHWt0Rvts_JuaN0cCOVP6FlDEKAuup1W422N5AXA/s400/02-s.jpg" border="0" height="300" width="400" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5244100490727895170" /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiE773awo6ykZnddGnCzjgUCiJEYIuCqzGZxD2u7uAhJvkqxGcmXOF122lG72vp7LfkXSjuaXJRYJLIWZNm8NB_5F-IxPCw2d-w9nHdZ_-oFqANG1naqXNOgqdLNExA5tGMdcejcCnrfj8/s400/03-s.jpg" border="0" height="300" width="400" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5244100768950987794" /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfuVAFhLOuwtUAEX95-FsSbPEgX-6eZPHR0NmVeyFykx9mOHFLKttDHci5cpwIjV4re3ziSfgMsBDRk4ReO-oT9i7kCUvGvAi1RwXwuD1Cdu8f0fkLBFlZhEMgaMLtcx0hgQorDFJ0l1A/s400/10-s.jpg" border="0" height="300" width="400" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5244100905211883682" /><br />Amiért sír a másik: kiderült, hogy a vaterán három és félezerért vásárolt kamera mechanikája egy kicsit öregecske volt, ugrabugrálnak a képek rendesen. Azért megpróbálom majd valami szűrővel, vagy akár kézimunkával kiegyengetni. Meg a Belokyról és Falkról készült képsor kicsit sötét lett. De megoldom. Szóval, már csak 50-60-at kell aludni, és kész is a rövidfilm. :) Gondolom, már mindenki nagyon várja. Addig idemásolom a kedvenc képeimet.<br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjydVvdOQstocaN58vSdjz4DYEZUwd23I4bPAZ1-nQ_26H_yn308v_8VRp-WVo_DyqkFbxPoiEo-KPsMghn5vUhWQW3XUEW_UEJoWYj95oOl-y6ngTKWKUWhwmIQ-p60fJxAcByfIdgkAA/s400/13-s.jpg" border="0" height="300" width="400" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5244100962978664882" /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhThyL8Og2-V7HhQdoiYG-69msZmMfJ-VNh-nawYSQ3-u93eeWpWpegzd_Ptu2d2G-YyXyVgwADOCyqVcD6IIwzQXRk2rMLEVamVo52RW9-ZOQb-BmbqZ06o-v1R98wdXDAzEZbKaKyqAI/s400/15-s.jpg" border="0" height="300" width="400" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5244101146211810994" /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXQ4xa2wbTK2YFr6PvDdzlszWgD3Qy4XiWkDMwX6KEQvom6qYtbil71fRfbWYxHozrmEVkeP4g-HSwvs1nvd-Mr1-8vtUUO6dE1ZPRXMXlzwDp8hcRfvMldA7vKeUjtDi5MiYnRLepfUQ/s400/16-s.jpg" border="0" height="300" width="400" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5244101190163061794" /><br /><a name="more"></a>Másféltucat filmkocka a tovább után.<br /><br /><span class="fullpost"><br /><span style="font-style:italic;">Utólag jutott eszembe, elfelejtettem 4:3 képarányúra torzítani a képeket a Picasán. De most már így maradnak...</span><br /><br /><a href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/Super8"><blockquote></blockquote>Képkockák</a> @ Picasa - (<a href="javascript:PicLensLite.start({feedUrl:'http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/pandoukht/album/Super8?kind=photo&alt=rss&hl=hu&thumbsize=160u&orderby=date&sort=ascending&max-results=1000'});">PicLens</a>)<br /><div id="pwFeed" style="text-align:left;"></div><script type="text/javascript"> var imgNum = 0; var pwaHeader = false;var albumDisplay = false;var pwaHorizontal = true; var pwaSlideShow = false; var pwaSlideSpeed = 5000; var pwaImageSize = 64; var pwaImageFeed = 20; var pwaBorder = false; var pwaBorderSize = 2; var pwaBorderColor = '#000'; var pwaCurrent = 0; var numImageSize = parseInt(pwaImageSize,10); function pwShow(root) {var feed = root.feed; var entries = feed.entry || [];var pwTitle = feed.title.$t;var album = feed.link[1].href;pwf= document.getElementById('pwFeed');cDiv = document.createElement('div'); if(pwaSlideShow){cDiv.style.position = 'relative'; pwfw = numImageSize +5; pwf.style.width = pwfw + 'px';pwf.style.margin = '0px auto 0px auto';} cDiv.style.textAlign = 'center'; if(pwaHeader){hDiv = document.createElement('div');if(pwaSlideShow){ hwidth = numImageSize + 5;hDiv.style.width = hwidth +'px';} if(pwaHorizontal){hDiv.style.textAlign = 'left';hDiv.style.paddingLeft = '5px';}else {hDiv.style.textAlign = 'center';}h2 = document.createElement('span');h2a = document.createElement('a');h2a.id = 'pwHeading';h2a.href = album; h2t = document.createTextNode(pwTitle);h2a.appendChild(h2t); h2.appendChild(h2a); hDiv.appendChild(h2);pwf.appendChild(hDiv);}ul = document.createElement('ul');ul.id = 'pwaUL';ul.style.listStyleType = 'none';if(pwaSlideShow){ulh = numImageSize +10;ul.style.height = ulh + 'px';}if(pwaHorizontal){ul.style.textAlign = 'left';}ul.style.margin = '5px 0px 0px 0px';ul.style.padding = '0px';if(feed.entry.length > pwaImageFeed){pwaFetch = pwaImageFeed;}else {pwaFetch = feed.entry.length;} for (var i = 0; i < pwaFetch ; ++i){var entry = feed.entry[i];var title = entry.title.$t;var jsonImage = entry.media$group.media$content[0].url;var link = entry.link[1].href;li = document.createElement('li');li.style.backgroundImage = 'none';if(pwaHorizontal){li.style.display = 'inline';li.style.padding = '3px';li.style.textIndent = '-3px';li.style.verticalAlign = 'sub';}if(pwaSlideShow){li.style.position = 'absolute';li.style.top = '3px';li.style.left = '0px';li.style.padding = '0px';li.style.margin = '0px';li.style.textIndent = '0px';}li.style.border = '0px';if(pwaSlideShow){li.style.display = 'none';li.id = 'pwa' + imgNum;}a = document.createElement('a');a.id = 'pwaImage' + imgNum;a.href = link; a.title = title;img = document.createElement('img');img.src = jsonImage + '?imgmax=' + pwaImageSize + '&crop=1';if(pwaBorder){img.style.padding = '2px';img.style.border = pwaBorderSize + 'px ' + pwaBorderColor + ' solid';} if(pwaHorizontal){img.style.display = 'inline';}img.style.width = pwaImageSize + 'px'; img.style.height = pwaImageSize + 'px';a.appendChild(img);li.appendChild(a);ul.appendChild(li);imgNum++;}cDiv.appendChild(ul);pwf.appendChild(cDiv);if(pwaSlideShow){pwaPlay();}}function pwaPlay(){if(pwaCurrent >0){pwPrev = pwaCurrent - 1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');} else {pwPrev = imgNum -1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');}initImage('pwa'+pwaCurrent,'fadeIN'); if(pwaHeader && albumDisplay){pwht = document.getElementById('pwaImage' + pwaCurrent); pwh =document.getElementById('pwHeading'); pwh.innerHTML = pwht.title; pwh.href = pwht.href;} pwaCurrent++; if (pwaCurrent == imgNum){pwaCurrent = 0;}setTimeout('pwaPlay()', pwaSlideSpeed)} function initImage(currentID, type) {imageId = currentID;image = document.getElementById(imageId);setOpacity(image, 0);image.style.visibility = 'visible';if (type == 'fadeIN'){fadeIn(imageId,0);image.style.display = 'block';} if (type == 'fadeOUT'){fadeOut(imageId,100);}}function setOpacity(obj, opacity) { opacity = (opacity == 100)?99.999:opacity;obj.style.filter = 'alpha(opacity:'+opacity+')';obj.style.KHTMLOpacity = opacity/100;obj.style.MozOpacity = opacity/100; obj.style.opacity = opacity/100;}function fadeIn(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity <= 100) {setOpacity(obj, opacity);opacity += 10;window.setTimeout("fadeIn('"+objId+"',"+opacity+")", 100);} }}function fadeOut(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity >= 0) {setOpacity(obj, opacity);opacity -= 10; window.setTimeout("fadeOut('"+objId+"',"+opacity+")", 100);}if (opacity < 10) {obj.style.display = 'none';}}} </script><script type="text/javascript" src="http://picasaweb.google.com/data/feed/api/user/pandoukht/albumid/5244091505561901953?alt=json-in-script&callback=pwShow&kind=photo"></script><br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-91630614528437597432008-07-19T12:59:00.025+02:002008-07-20T13:55:52.975+02:00PicLens: 3D képnézegetés a böngészőbenCsak nem bírom már békén hagyni a blogot, megint egy kicsit teki bejegyzés következik, de azért lesz benne okosság. Többen is panaszkodtak, hogy a Picasa felülete igencsak nehézkes, lomha, utálatos, nem jó így képeket nézegetni. Nem olyan régen olvastam egy böngésző pluginről, a <a href="http://piclens.com/">PicLens</a>-ről, ami állítólag különleges élménnyé teszi a képnézegetést. Lássuk tehát, <s>miről is szól a parasztvakítás</s> mitől is különleges a különleges...<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh-LG63_EnpY5Ktd3lW09Z4DO2I6TwLx3Ebl0yhPB98CM2bWjLe91LJs0QRAkjRVTTQU1zXT1-2keLkAEv8RJcZM_8Ui8SPZuAexd5ZLWgEzyAYwsBrww5aEnBoq9Bf98Wo7BjPagsNEwo/s1600-h/PicLens1.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNTYTMh6xrs5G7zqNFdbk7OuCUKHhk1kRGiwn_0BOUqCMuyMtOWI4VoOgkwkChkkQLRaGLIv_pw6dmSAc780UkeXboj5a0HjsAouUO2JCQEYH8fokzPdC3ZpyE6q9jm_xmo_44oUhgCTw/s400/PicLens1-tn.jpg" border="0" alt="PicLens képfal" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5224680204271236434" /></a><br />Kezdem a rossz hírrel: A Picasa Web Albums nem olyan RSS feedet szolgáltat, amit megeszik a PicLens telepítést nem igénylő változata (PicLens Lite). Tehát, aki nem telepíti a plugint, sajnos nem tudja ezen keresztül nézegetni a képeket, csak egy fekete ablakot fog látni. Kár érte. <span style="font-style:italic;">(Természetesen elképzelhető, hogy én nem csinálok jól valamit, rosszul generálom a feedeket, rosszul konfigurálom a PicLens-t. Ha valaki bele akar beszélni, tegye nyugodtan.)</span> Mindenesetre a blogon a következő újdonságokkal találkozhattok:<ul><li><span style="font-weight:bold;">Új PicLens képgalériák az oldalsávban.</span> Böngészhető akár egyben az összes kép, de csak az egyes utak képei is.</li><br /><li><span style="font-weight:bold;">Szakaszonkénti albumok PicLens-ben is.</span> Minden szakasznál a Picasa album linket kiegészítettem egy PicLens linkkel is, ez megjeleníti az albumot a PicLens nézegetőben.</li><br /><li><span style="font-weight:bold;">Szakaszonkénti kisképek beágyazása a teljes galériába,</span> közvetlen ugrás a PicLens megjelenítéshez. (Majd leírom, hogy mi is ez...)</li></ul><a name="more"></a>Tovább után jönnek az unalmas részletek, és néhány nyálcsorgatós kép.<br /><span class="fullpost"><br />Röviden összefoglalva, a PicLens úgynevezett <span style="font-weight:bold;">Media RSS</span> tartalmakat jelenít meg szépen. A képsorokat egyenesen is rá lehet tukmálni, de a képeket félig-meddig automatikusan is kibogarássza a böngészett oldalból (ha kicsit segítünk neki). <br /><br /><h3>Telepítés nélkül (elvileg) elérhető funkciók</h3>A plugin telepítése nélkül egy flash alapú felületen böngészhetők a galériák. Ez esetben mégsem, mert egyrészt, ahogy említettem, a PicLens Lite nem érti meg ugyanazt az RSS feedet, amit a PicLens, másrészt, ebben a pillanatban a Firefoxos plugin azt mondja, hogy frissítsem a Flash pluginemet, de az enyémnél nincs frissebb... Ezért hát, az itt látott képek mind a PicLens pluginnel készültek.<br /><br /><h4>Összevont galériák</h4>A szélső sávban a képes doboz alatt linkeket helyeztem el, ezekre kattintva indíthatók az egyes galériák. Köztük akár az összes fényképet együtt tartalmazó galéria is. <br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLZU2qD3F6IvIbP0BpGDOGSQjbl0uuJcOBP-3KBpdgsMu9BCPnXRhVYZctJhUUlHdLW2Dl7zWHrhK7twf7eHlZERWDXoZZZu0402kc0HCLSu1J4ydZWc8UfRZ6NbYhyphenhyphenuwNDKY6vpCKfhg/s1600-h/PicLens2.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqrZa1zHNAhZ9lwYU4zUeY9rmWYQ-_1TggpJMWyOAnjmng_KivMly91qXTOTDgvJOBnzxoXZFkMn3flWV-FjwvqDwffEhQwZYXqt-8YkA-tbl4oiKV0zzpzOTxJy-6_I_rmYaSjxyz0CA/s400/PicLens2-tn.jpg" border="0" alt="PicLens böngészés"id="BLOGGER_PHOTO_ID_5224684800339201650" /></a><br /><br />A Picasa Web Albums feed exportjában egy nem dokumentált funkcióval legalább dátum szerint sikerült rendeznem a képeket, igaz csökkenő sorrendben, ezt érdemes figyelembe venni. <br /><br /><h4>Szakaszonkénti albumgalériák</h4>Minden egzes szakasz képgalériája megnyitható, a szakasz képei egy minigalériában böngészhetők. A sorrendezés ez esetben a természetes sorrend.<br /><br /><h3>Csak telepített pluginnel elérhető funkciók</h3>Amellett, hogy valóban működik a 3D képnézegetés (3D fal, lásd fönt) Picasa albumokkal, még egy ajándéka van a PicLens telepítésének.<br /><br /><h4>Oldalakba integrált PicLens</h4>Az oldalakon található fotók (például a minigalériák) közül azok, melyeket a PicLens megtalál az általa fölfedezett Media RSS feedekben, kis kék lejátszógombbal egészülnek ki. <br /><br /><a onblur="try {parent.deselectpBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8NZO3YqHJz2bXxL34yeRMp0i9gHxsObb3su7L4O-b3JVg3XiRLcgtkTUyeIt5xibF4HHvmBkofuuyCFL1zFrZplJrQXXO9cSXQFoa8r08-_BsZZmBMDOPj_fOc7sqpnhHqYfc9DrmCcE/s1600-h/PicLens.png"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8NZO3YqHJz2bXxL34yeRMp0i9gHxsObb3su7L4O-b3JVg3XiRLcgtkTUyeIt5xibF4HHvmBkofuuyCFL1zFrZplJrQXXO9cSXQFoa8r08-_BsZZmBMDOPj_fOc7sqpnhHqYfc9DrmCcE/s400/PicLens.png" border="0" alt="PicLens integráció" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5224685162612456466" /></a><br /><br />A gombra kattintva az adott kép azonnal megjelenik, ráadásul az érintett feed képei között, a helyén. Mivel a blogon a PicLens az összes képet (időrendileg csökkenő sorrendben) tartalmazó feedet látja, az összes kép között kontextusában jelenik meg az adott kép.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikCfFvr_W4yNlHHf-5pRmW0PwVVhAoEpsdPRA44DXkgid6IJxeymfoK014c7cC1pRhYzv1ifrgvhBZxoD0lx3WwwqsG67hr-tl_PBEXtmNrZwzVIvHDWSJ-XTdY5bOaaQI6f0AOcZ1jsQ/s1600-h/PicLens3.jpg"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsBS2xlBqfIgU2sOnkQYcrcIE5Jbge6hNOB8XtKzrMcPAX2MpP7IWf0Zf-5suT99tqruEvR9RGsEhx_aiiHWiv400LtwwNhysAtkJLlI3eVdyINHiPMxLkZ5mhTc9rjEjM3u6-f91J8Gk/s400/PicLens3-tn.jpg" border="0" alt="PicLens galéria" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5224685035722295298" /></a><br /><br />A 3D falról átválthattok a galérianézetbe is, itt a megszokott (előre/hátra) módon is lehet lapozgatni a képek között.<br /><br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-23658600623974814932008-07-04T14:29:00.011+02:002008-07-06T01:43:17.472+02:00WorldWalk - Földkörüli gyalogtúra a békességért<span style="font-weight:bold;"><a href="http://worldwalk.blogol.hu/">WorldWalk</a></span>. Pár nap múlva lesz egy éve, hogy elindult Ferenc és István a világ körül. A hatezredik kilométeren túl most levelet írtak, idézem.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAO5SpHy7OiPq0IV9N0HpKlq6lC87nWYbe50VApoBdQZ1omIB7BdeHKAYL5zTX0JvNfTx3MsVuVSut1B6KSkOtZdHNtYUG-0ocYojhOk2oH5QutbonRzqbcBH6nuHA9pNejIOG8eOt_-k/s1600-h/www.png"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvRG_r3le9J9YownxvWA4-y9dMyUtK-PAY-XqgxpQs91FHmzOG5Kp5AzpcVQO-8ZSq5hF5BD0LR2E-oK89kZP82UVuDXMKPt89Xlcc1ZSiZyGj8RHBN5iOHNAhMVytGigYG6qQD18VVIs/s400/ww.png" border="0" alt="WorldWalk az ittvoltam.hu-n" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5219144184474976834" /></a><blockquote><span style="font-style:italic;">Tisztelt Címzett!<br /><br />A nevem Ivanics Ferenc, öcsémmel, Istvánnal 2007 júliusában elindultunk, hogy körbegyalogoljuk a Földet. Belekezdtünk egy kalandba, egy vállalkozásba, melynek üzenete a békesség és barátság. <br /><br />Keresztülgyalogoltunk Magyarországon, Ausztrián, Németországon, Franciaországon és Spanyolországon. Én úgy tudom, hogy Európában egyedülállóak vagyunk, és az egész világban ritkaságnak számítanak a Földet körbegyalogló emberek. Itt, ahol most vagyunk, messze az otthontól, ahol az emberek alig tudnak a magyarokról, a magyarságot képviseljük. <br /><br />Jelenleg itt vagyunk Közép-Marokkóban, a Szahara kapujában. A blogunkon kalandjaink követhetők; akik követik, láthatják, hogy a szerénynél is alacsonyabb nívón küzdjük magunkat előre. Hotelben nem szállunk meg, étteremben nem eszünk, aprócska sátrainkban éjszakázunk a vadonban, és a lehető legolcsóbb helyi étkeken élünk.<br /><br />Vállalkozásunk már a kezdetek kezdetén nehezen talált támogatókra. Annak ellenére, hogy túrázós múltunknak köszönhetően jó referenciákkal rendelkeztünk, kevesen hittek abban, hogy 40 000 kilométert le tudunk gyalogolni. Ismerve képességeinket és elszántságunkat, a gyenge támogatások ellenére elindultunk. Bíztunk abban, hogy majd ahogy fogynak az ezer kilométerek, a támogatás valószínűsége úgy növekszik.</span></blockquote><br /><br /><a name="more"></a>A tovább után folytatódik.<br /><span class="fullpost"><br /><blockquote><span style="font-style:italic;">6000 kilométer van már mögöttünk, Marokkó utolsó városáig leküzdjük magunkat, ám onnantól jelenleg számunkra nincs tovább. Hiába a sokszor harcias kitartás, a hit és az elszántság, külső segítség nélkül bukásra vagyunk ítélve. Nagyon nagy távot tettünk meg, sok kemény próbán vagyunk túl. Nem akarjuk elhinni, hogy egyszer csak fel kell adnunk, nem hisszük, mert tudjuk, ha a megfelelő ember vagy cég mellénk áll, a grandiózus vállalkozást siker koronázhatja.<br /><br />Az egyik este, apró sátrainkban, a félsivatag közepén, öcsémmel arról beszélgettünk, hogy mi lenne a mi igényünk, milyen támogatásról álmodunk? A végkonklúzió ez lett: ha lenne mindennap, fejenként öt euró, azaz kettőnkre havi háromszáz euró, a túrát véghez lehetne vinni, ugyanis a legkényesebb pont, az étkezés, meg lenne oldva. Úgy érezzük, ez egy reális és szerény álom.<br /><br />Ez a körlevél is sok-sok reménnyel és bizalommal íródott, reménykedve, hogy a megoldás az Ön kezében van, bízva abban, hogy még van jövőnk.<br /><br />Amire Kedves Olvasóm kérlek; ha még nem láttad, nézd meg a blogunkat, ismerj meg minket (az archívumban az egész eddigi kaland benne van).<br /><br />Támogatót keresünk, ha van lehetőséged, kapcsolatod vagy ötleted, kérlek, segíts.<br /><br />Ha vállalkozásunk szimpatikus, ha lélekben velünk vagy, kérlek, küldd ezt a levelet tovább minél több ismerősnek, barátnak.<br /><br />Köszönjük a figyelmet. Tarts velünk!<br /><br />Üdvözlettel, a gyalogló testvérek;</span><br /><span style="font-weight:bold;">Ivanics Ferenc</span> és <span style="font-weight:bold;">Ivanics István</span><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://worldwalk.fotoalbum2.hu/"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyY0QNsmHZmkRhfw4I6J7HL0kmf2trIoc86TjcldhV5dMxCGKXvauIAarnob93VS7olhAbGEb8ws9R9wrHG-yh5ozunSeON2LiOa1S03WT_kfssRzMFPMM8qg9YiFLFUS-oM7VnEibDv8/s400/DSCI0092_105125.JPG" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5219136710384523202" /></a><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://worldwalk.fotoalbum2.hu/"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCkADyUF-ah7GWMQdIwrZeOQbx0zSe5Diu_DK-JrzCWlERK6QUxpuM-UxiuzmtsaZvVq-HydmMEKMd-P1k6ByLvTuRlurTlNTtQsvt6qG7lIXrSJQrMMNxFldKAzluX8ogxZyPyhktJhQ/s400/DSCI0026_094847.JPG" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5219136622727061186" /></a><br /><br /><a href="http://WORLDWALK.BLOGOL.HU">WWW.WORLDWALK.BLOGOL.HU</a><br /><a href="mailto:worldwalk@freemail.hu">worldwalk@freemail.hu</a></blockquote></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-23555287965974321352008-06-20T19:38:00.006+02:002008-06-21T13:37:17.355+02:00Újdonságok a Panoramión és a wikiloc-onVolt egy kis időm, és megnéztem, mi történt a <a href="http://panoramio.com/">Panoramió</a>n (geofotótár) és a <a href="http://wikiloc.com/">wikiloc</a>-on (túraútvonal könyvtár), amíg én gyalogoltam. Mindkét szájtot aktívan fejlesztik, látható, látványos eredményekkel.<br /><br />Nyilván, akit érdekel bármelyik, kövesse a blogját, de ennek a két újdonságnak most örülök. Figyelemfölkeltek, tehát.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2OAkmckjO1oFBiKmbMFNOyjw0YiuZv0L1PPJm40HUnutkXa5N6qsFjroHEv9x8kUqF6ch5nMtV8KZJ5oy83R3S1Fx6RPZGf6_C4oRyVYYFIXNZo4yb5bS6hDh50Rj1Ip4_loy5iOcXlQ/s1600-h/wikiloc2.png"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSoNpPwMbYqHzMNz8GDo6G8Q8Gjfl3u8N6WUpKAqHKnUHxlj3HkP4f6NYLvR08_RRR6d1qXA7db3SVK4HqgfoUFx7Vuh9oZvLOipZ38qOgJy7OJIMHhPRz4PJ9vME0DbToakB9eguMxYE/s400/wikiloc2-tn.png" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5214052725937064786" /></a><br /><a name="more"></a>Google Earth <span style="font-weight:bold;">3D nézet</span> a böngészőben, <span style="font-weight:bold;">Nézz körül!</span> képsorozatok. Mindez a tovább után.<br /><br /><span class="fullpost"><h3>Google Earth 3D a wikiloc-on</h3>Elkészült a Google Earth plugin (béta, persze, mi más lenne), a wikiloc-os fejlesztők érdeme annyi, hogy ezt pár hét alatt elérhetővé tették a szájtjukon is. A részletes nézetben az EARTH gombocskára bökve lehet elérni a 3D látványt. A .kml fájlok eddig is letölthetők, megjeleníthetők voltak, de most már (természetesen a plugin telepítése után) a böngészőben is látható a kívánt útvonal, a domborzatra feszítve.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKvNNOLb7ThGOw5OOO0H1tU0dmu5n8sKripwdFbwqhUkbTJraO5BywaruHI09z-Rvb0fA-OZ134INsp_14r3P68i6JoKVT6MoE65DcKk_pJLKPRYtrOB8DmJvnUOlHwD74fU4-QkOw1oE/s1600-h/wikiloc1.png"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinyUtTX9RNf9B1fKDnxUKGRcE90BjCMDv6qY-MU0a-N6im75-1TZjoruqAh62LMh8jpJ44YOzIwoWLR5oxkkaDOeQacCBlCUeMl2pSdCrD3o06I5eRaLrrVzjMi9QvQ3bcZjHUslJh8i0/s400/wikiloc1-tn.png" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5214052227595905746" /></a><br />A plugin jelenleg az Internet Explorer 6-os és 7-es változatán, és a Firefox 2.x-en fut, kizárólag Windows platformon. Az útvonalak elérhetők az <a href="http://www.wikiloc.com/wikiloc/user.do?name=pandoukht">Utak</a> fülre kattintva a blog tetején (vagy az egyes szakaszok leírásánál).<br /><br /><h3>Nézz körül! Virtuális séta a Panoramión</h3>Ehhez nem kell más, csak a flash lejátszó. Ha egy adott fotó környékén elég sok másik van, megjelenik a kép alatt egy <span style="font-weight:bold;">Look around</span> nevű link. Erre kattintva egy érdekes, interaktív felület jelenik meg. A jobb oldalán látható a környező képekből összeállt galéria. Eddig semmi különös. Viszont, ha a kép fölé visszük az egeret, akkor 3D-t idéző módon „forgathatjuk a fejünket”, „sétálhatunk” a kép terében. Egy kattintással egy másik képre juthatunk, az új perspektívát a régi helyébe állítva.<br /><br />Például <a href="http://www.panoramio.com/photo/8731957">ebből a képből</a> kiindulva négy lépésben:<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjk-LgEDYE35kjzf22SmcdK-P1wGVihxqkpWJ-WRTIji7TvivtKhgftiYATDgp2h1DdrxrFINujPDA-63ZlHe-6jEO2ikPJk-Ove4nGQZsH1MPZOxCA3jyyYaZi7agdAH_-SH8rq5EbVog/s1600-h/panoramio1.png"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxip9h4F9tdIEWMiYLIRUUQTe56TP3oPQsWemfaCx6llrQkcAc_bbY7L64b22nX3tgCd7vAnVj3xOq9NTvvqX_YVlZwUPvWa82QUj8fJkFpw8k7ghxYHOa9h45kVPMjk48CL-oHX6NTuk/s400/panoramio1-tn.png" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5214057131073880770" /></a><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhfUrbDH70s0Qr8LboGKIy_QSqCAgLulqP36q5sQZpYQQNHXIXBdoRZeNTfI2SiT6o3oNoPLSswYI4N40FDOK9XmkTJn3Axx15KH03dpul9zRjnxoq-o4p9SmJ5TkSFnDOzD1FF2EbiuKg/s1600-h/panoramio2.png"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG5JyBm70qCcgBS7uJZ18xtwJmFbzXfHbl6cIqy-ClWWHhQsAlesOzzQdnA-6dMhOh42ur-g_yWcRepgLfnyNNYFPb4-Ex7UvSZ8ScLefm8K3yG5n9D_gKdT2uFqP0Fd7FBxyssepQC5o/s400/panoramio2-tn.png" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5214057745677237650" /></a><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh2w2FcmvxreS615MYdscOgx3aVeaspitcjuqzDuYcCBVxX5ZAkqs6Flcu6N-kmkUpZ5PDeqG0LYcu8kjL2-Nyd4YsQzaAo_vnKKvp4a6vLBtkiWoVyyOcXSrXHPdFiaVthEtZufvOKF8c/s1600-h/panoramio3.png"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUrwwX8zMawgSN1u0Dx5AktiroMg_-pti0Hs9e-ngfi-DqVIJuCJLhqlfPuSQd16W2e0AkJW6fBW4-fIpXkwbEBiL5yvMuny2rBuQRdJSHDiA1uGBcUXo1MqjbNFR-OszC7a7oFMJKnnE/s400/panoramio3-tn.png" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5214057553980169506" /></a><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiaVm6URPD7jyTB6EcfHwEh3mu0mh4e3RdTa1__acGfFHyq_gJiX_lu6YMtZCqeUvcsSPyMqJ6PufBGsmOK7fSJ_tGHxTwQhJFxv-j1Vz4ua-ekLGyykpiKZfl8YvAL2DrL-r4hSTgCKdI/s1600-h/panoramio4.png"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBqw12-77w-ATLplF9AR3mwrAoJzSYAdAFcaY7ahCClz2NNEAI0cZC-8lQYFGKOQ0_32N0iI0LM8D8iItW6uVQcr5BPeE-qL9TRj30haBKHTkjQrpAah-LomJl3eiqZ-7TQt3ur7zxnDI/s400/panoramio4-tn.png" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5214057412877523618" /></a><br />Néha persze elég furcsák az átmenetek, máskor viszont megdöbbentően életszerűek, ezért azt gyanítom, hogy nemcsak a földrajzi koordinátákat veszi alapul a szoftver, hanem valamiféle képfelismerést (olyasmit, amit a panorámakép-készítők) is használnak a srácok a képgráf képzésekor. Az egymáshoz kapcsolódó képek gyakran egészen más időpontban, különböző felhasználók keze által készültek. Sűrűn látogatott helyeken jól el lehet vele nézelődni.<br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-78770153338963809502008-06-10T23:54:00.024+02:002010-04-21T09:01:01.960+02:00Mit vittem?Megpróbálok összeállítani egy egészen részletes listát arról, hogy mit cipeltem a hátamon, miben bukdácsoltam az út alatt. Mindenhez igyekszem megjegyzéseket is fűzni, hasznosságról, egyebekről elmélkedem, tehát nem csak egy sima lista lesz. A nagy gyári tégelyek helyett gyógyszertárakban vettem kis műanyag dobozokat, üvegcséket. Érdemes körülnézni, gyógyszertáranként változik a kínálat és a reakció.<br /><br />Márkákat, típusokat nem írok, bár akár írhatnék is. Aki olvasta a blogot, tudja, hogy - kevés kivétellel - túlságosan nagy reklámot nem csaptam semminek. Ha valakit érdekel, tegyen ide egy kommentet, és írom a részleteket is.<br /><br />Kb. 14 kilóval a hátamon indultam, Oviedo után 12 körül lehettem, a primitivo végére 10-11. Nagy áldozatokat sem kellett hoznom, csomagot sem küldtem haza (sokan, egészen sokan ezt csinálják, amúgy). Nájlonzacskókba nem pakoltam, elvétve talán a kaját. Tényleg borzasztó arra ébredni, hogy valaki folyamatosan ezekkel zörög. <br /><br /><a name="more"></a>Tovább után a részletek.<br /><br /><span class="fullpost"><br /><h3>Túra</h3>Nyugodtan kérj tanácsot túraboltokban, nyugodtan tölts el akár órákat próbálgatással. És nézz körül, egy-egy üzletláncban nagyon eltérő a választék. A jó eladók odafigyelek rád és segítenek. Ha nem az utolsó pillanatban veszel meg mindent (ahogy én), esetleg nem a 200. kilométer után derül ki valamiről, hogy használhatatlan.<br /><ul><li><strong>Cipő:</strong> Nem véletlenül az első. Én egy bőr túracipőben tettem meg a teljes utat, Santiago de Compostelában adta meg kicsit magát, de tulajdonképpen végig bírta. (Azért ezen nem kellene meglepődnöm, talán.) Vibram talppal, orrvédő gumival, félcipő. Állítólag lúdtalpasan jártam benne, pedig nem vagyok lúdtalpas.<br /><br />Néha egy vízálló félmagasszárúért odaadtam volna ezt meg a másnapi álmom...</li> <br /><li><strong>Hátizsák + esővédő:</strong> Egy 42 literes hiperkönnyű, légcsatornás hátizsákot vittem. Egy kicsit kisebb elég lett volna, érzésem szerint. Egy 35-37 körüli. Picit nehezen pakolható zsák, de egyetlen komoly hátránya az, hogy menet közben az oldalzsebbe nem tudtam visszatenni a palackot.<br /><br />Fix hátméretű, de ha nem családnak veszitek, nem is kell a variohát. Az jól mutat, és hű de jó, de nem kell. Valamint plusz fél kiló. Az esővédő huzat volt az egyetlen valóban vízállónak bizonyuló darabja a szerelésemnek. <em>(Egy poncho tökéletesen kiválthatja a huzatot.)</em></li><br /><li><strong>Hálózsák:</strong> Egy kilós, szintetikus múmiazsákom volt. Szűk öt literre összecsomagolható a kompressziós hevederes tasakjában.<br /><br />Talán egy kisebb, könnyebb is elég lett volna, igaz, soha, sehol nem kellett takarót lejmolnom, és talán csak egyszer-kétszer aludtam ruhában. Pedig volt hideg.</li><br /><li><strong>Túrazokni (5 pár!):</strong> Egy pillanatig sem éreztem soknak. Ha nem esik folyamatosan az eső, talán az lett volna. Persze én nem mostam minden este, ahogy sok zarándok teszi.</li><br /><li><strong>Vászon túranadrág (2 darab):</strong> Lecipzározható szárú mindkettő. Beváltak. Nem akartam megszokni a szintetikus anyagokat. (UV védelem nélkül a felső rész színe az út végére elég rendesen elüt az alsó résztől... Érdekes látni.)</li><br /><li><strong>Poncsó:</strong> Kisebb esőkre szerettem használni. Ez egy ujjas poncsó volt, de szerintem mindegy, hogy ilyen vagy batman stílusú. A lényeg, hogy térd alá érjen. Zsákkal a háton is!</li><br /><li><strong>Vízálló három az egyben kabát:</strong> Ez gyakorlatilag egy lecipzározható polárbélésű, szélálló, vízálló, lélegző kabát. A polár külön kardigánként működik.<br /><br />Azért gondoltam, hogy ez nekem jó lesz, mert nehezebb terepre számítottam, ahol jól jön a szabadság, amit a poncsóval szemben egy ilyen kabát nyújt. A vízlepergetés miatt viszont ajánlott mellé egy esőnadrág, különben a combodra küld egy liter vizet fél óra alatt... Amíg vízleperget, persze. Ugyanis nagyon nem vált be, sajnos.</li><br /><li><strong>Esőnadrág:</strong> A kabáttal megegyező anyagból, hasonló végeredménnyel. Nagyon praktikus lenne, ha működne...</li><br /><li><strong>Kamásli:</strong> Nem győzött meg a végtelen hasznosságáról. Gyakran inkább idegesített, hogy rajtam van.<br /><br />Nem kérdés, hogy combig sárosan érkeztem néha, tehát valóban lehet értelme, de a lecipzározható nadrágszárak nem csak azért praktikusak, mert rövidnadrágod is lesz tőlük, hanem külön moshatók, száríthatók. Szóval inkább mostam, minthogy a kamáslit használjam.</li><br /><li><strong>Lélegző póló:</strong> Ritkán használtam, főleg esős, hideg, hegyi szakaszokon. A kabát, polár alá, más póló nélkül.</li></ul><br /><h3>Ruha</h3>A ruhánál, a magától értetődő: "legyen kényelmes" jellegű okosságokon túl az egyik legfontosabb szempont szerintem az, hogy ne sajnáld ott hagyni valahol. Ha meg kell válnod tőle, pillanatig ne kelljen gondolkodnod! Bármi pótolható az úton. Praktikus, ha csak színes vagy csak világos cuccaid vannak, könnyebb egyszerre mosni őket. <br /><ul><li><strong>Saru:</strong> Ez volt a váltócipőm. Nem túl praktikus. Esős időben, amíg szárad a túracipő, kerülgetni a pocsolyákat, mezítláb, saruban.<br /><br />Ráadásul irgalmatlanul nehéz és merev volt a tömörgumi talp miatt. Kényelmes sétálgatni, de nem 300 kilométer gyaloglás után. Persze ez csak ott derült ki. Most mást vinnék...</li><br /><li><strong>Póló (2 hosszú-, 2 rövidujjú):</strong> Nem állom a szintetikusat, mind pamut volt. Mérsékelten praktikus.</li><br /><li><strong>Pihenőnadrág, utcai használatra:</strong> <em>Oviedóban hagytam.</em> Ugyan hiperkönynű volt (kicsit túl kopott), és nagyon kényelmes, nem volt rá szükségem.</li><br /><li><strong>Alsónadrág (4 db):</strong> <em>Egytől megváltam Oviedóban.</em> Nem árt, ha van ennyi.</li><br /><li><strong>Fürdőnadrág:</strong> Ó, igen.</li><br /><li><strong>Sapka:</strong> A primitivo magasságai miatt mindenképp kellett.</li><br /><li><strong>Fejkendő:</strong> <em>Elvesztettem La Vega strandján.</em> Még Bilbaóban vettem másikat.</li></ul><br /><h3>Pipere, elsősegély</h3>Meg még pár apróság...<br /><ul><li><strong>Fogkefe, fogkrém.</strong></li><br /><li><strong>Tusfürdő:</strong> <em>Bilbaóban felejtettem.</em> Csak Grandas de Salimében vettem újat, gyerektusfürdőt. Nagy választék nincs a boltokban. Addig mindenféle szappanokkal éltem túl.</li><br /><li><strong>Borotva, borotvagél, arcszesz:</strong> Szerencsére mindegyikből találtam kicsit, könnyűt.</li><br /><li><strong>Dezodor.</strong></li><br /><li><strong>Naptej:</strong> Egy 50+-ost (arcra) és egy 20-ast használtam. Sok napunk azért nem volt...</li><br /><li><strong>Lábápoló kenőcs:</strong> Szőlőmag olajas. Ki tudja, használt-e...</li><br /><li><strong>Gyulladáscsökkentő krém:</strong> Térdre, leginkább.</li><br /><li><strong>Ajakápoló (szőlőzsír):</strong> <em>Negreirában begurult egy fotel alá, ott is maradt.</em> Egy fórumon olvastam, ez milyen fontos. Nem az. A lábápoló kenőcs vagy a naptej tökéletesen kiválthatja, ha kell. De nem kell. Nekem, persze.</li><br /><li><strong>Masszázsolaj:</strong> 111 gyógynövénnyel. :)</li><br /><li><strong>Mosószappan:</strong> <em>Santanderben hagytam a felét, a másik felét Oviedóban felejtettem.</em> Jó, de nem kell túlzásba vinni. Ahol gépek vannak, mindig lehet mosóport is kapni kis mennyiségben.</li><br /><li><strong>Folyékony mosószer:</strong> A polár miatt vittem, de mindenre jó. Hasznos.</li><br /><li><strong>Öblítő:</strong> <em>Itthon felejtettem.</em> Azért túl lehet élni nélküle.</li><br /><li><strong>Csipeszek (5 db):</strong> <em>Kettőt Padrónban hagytam :).</em> Nem kell. Ahol teregetni lehet, gyakran csipeszek is vannak. De csipesz nélkül is lehet teregetni.</li><br /><li><strong>Nullásgép:</strong> Kihúzta egy töltéssel.</li><br /><li><strong>Körömcsipesz.</strong></li><br /><li><strong>Füldugó:</strong> Két párral vittem, egy ruganyos narancssárgát, és egy képlékeny másikat. Ez utóbbi elázott, elolvadt, kidobtam. A másikat egyszer használtam. De én kevéssé vagyok érzékeny a keveset alvásra.</li><br /><li><strong>Szúnyogriasztó:</strong> <em>Santanderben hagytam.</em> Nem volt rá szükség. Egy szúnyoggal találkoztam, Ceeben zümmögött a fülembe. Kullancsot nem láttam. Pedig néha belegyalogoltam az aljnövényzetbe.</li><br /><li><strong>Lázmérő:</strong> <em>Santanderben hagytam.</em> Nem kell. Ha mégis, ott az egymillió patika valamelyike.</li><br /><li><strong>Tapaszok:</strong> Az út olyan, hogy komoly sérülést legfeljebb az emeletes ágyról leesve lehet szerezni. Azért pár tapasz jól jöhet. Vízhólyagra pedig ajánlom a céltapaszokat. Időben!</li><br /><li><strong>Fertőtlenítő kendők:</strong> Jó, ha vannak.</li><br /><li><strong>Törlőkendők:</strong> <em>Valdediósban hagytam.</em> Nem tudom, mi volt a tervem velük.</li><br /><li><strong>Törölköző:</strong> Kis térfogatú, könnyen száradó. Bevált. A cipőbelső szárításhoz is jól jött.</li><br /><li><strong>Körömkefe:</strong> Szigorúan a túracipő sármentesítéséhez használtam. Praktikusabban megválasztott cipő esetén nem kell.</li></ul><br /><h3>Teki</h3>Mert csak.<ul><li><strong>All-in-one PDA:</strong> Teljesen meg vagyok elégedve, kicsit a memória valóban kevés volt. Amint a térképszoftver elterpeszkedett benne, lemodhattam a nagyméretű fotókról vagy a menet közben zenét hallgatásról. Ez mondjuk csak ritkán hiányzott.<br /><br />Jól jellemzi az időjárást, hogy az érdeklődők első kérdése gyakran az volt (és nem tréfából), hogy vízálló-e. Nem az, mégis jól teljesített...</li><br /><li><strong>PDA töltő, USB-miniUSB kábel:</strong> Tulajdonképpen ezekre nem lett volna szükség, a következő miatt.</li><br /><li><strong>Napelemes töltő, hálózat-USB konverter, USB-varioUSB kábel:</strong> Ez a csomag tökéletesen elég lett volna arra, hogy tölthessem hálózatról a PDA-t és a töltőt, tölthessem a töltőről menet közben a PDA-t, és adatokat forgalmazzak a PDA és egy PC között. Sajnos az utolsó három napra elromlott, azt hiszem.</li><br /><li><strong>Külső bluetooth billentyűzet:</strong> Enélkül ez a blog nem született volna meg, azt hiszem.</li><br /><li><strong>Bővítőkártya (4 GB):</strong> Térképnek, zenének, filmnek stb.</li><br /><li><strong>Fülhallgató:</strong> <em>Elvesztettem Santanderben.</em> Pedig jó volt. Csak Oviedóban sikerült újat vennem.</li><br /><li><strong>Ceruzaaksi (6 db 2650 mAh):</strong> Három a kamerában, kettő a napelemes töltőben. Egy várakozik.</li><br /><li><strong>Super 8-as kamera:</strong> Kellett és kész.</li><br /><li><strong>Super 8-as film (4 tekercs):</strong> <em>Összesen</em> 14 percnyi anyag fér rájuk. Még nem hívattam elő, nem tudom, sikerültek-e a felvételek. (Sikerültek, <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2009/06/film-bideak-megerkezett.html">jó lett</a>...)</li></ul><br /><h3>Egyéb hasznos(?)</h3>Sok helyet nem vesznek el, sokat nem nyomnak... egyenként. Összesen valahogy mégis.<br /><ul><li><strong>Útikönyv + kiegészítések:</strong> <em>Folyamatosan dobáltam ki.</em> Nehéz volt, de használható. Eredetileg azt terveztem, hogy hazahozom, és odaadom valakinek, de elázott, szétesett, megszabadultam tőle, ahogy nem kellett. A kiegészítés (amit a weblapról lehet letölteni), nagyon hasznos volt.<br /><br />Szerintem nem kell feltétlen útikönyv. A turisztikai információs irodák néha sokkal jobb, és mindenképpen frissebb anyagokat tudnak adni. Néha ezek csak az adott autonóm tartományt fedik le, de szépek, jók. És ami a legfontosabb: oda kell figyelni a többi zarándokra és a szállásgazdákra.</li><br /><li><strong>Zsebkés:</strong> <em>Elvesztettem Santanderben.</em> Sajnáltam is nagyon. Castróban Falk nekem adta a régi kését, vett újat. Bicska nélkül nem zarándok a zarándok...</li><br /><li><strong>Dugóhúzó:</strong> Szép, fanyelű céldugóhúzó. Mindenki elismerően szólt róla. :)</li><br /><li><strong>Konzerv- és sörnyitó:</strong> <em>Nem túl hasznos.</em> Konzervet egész úton nem nyitottam. Sört sem. Ráadásul Berducedoban kaptam ajándékba egy míves sörnyitót is.</li><br /><li><strong>Kanálgép (2 db spork):</strong> <em>Az egyiket Valdediósban hagytam.</em> Szerintem egy kanál elég.</li><br /><li><strong>Fejlámpa:</strong> <em>Még Biarritz előtt elvesztettem.</em> Igazán nincs rá szükség. Esetleg a hajnalban kelőknek. A nagy alberguékben lehetett volna még hasznos a piros fénye, hogy ne zavarjam az alvókat.</li><br /><li><strong>Bokafásli:</strong> Egy korábbi sérülés miatt vittem, szerencsére nem volt rá szükségem.</li><br /><li><strong>Tű + cérna:</strong> <em>A cérnát Santanderben, a tűt Valdediósban hagytam.</em> Nem volt rá szükség egyáltalán.</li><br /><li><strong>Mate tök, bombilla, mate:</strong> Taragüi leveles matét vittem, bár a szárasat jobban szeretem, ilyet sikerült szereznem. Nagyon jó volt az esti ellazuláshoz, meditáláshoz.</li><br /><li><strong>Barika:</strong> A bárányforma nomád kispárnám. Két helyen nem volt párna a szállásokon. Ugyan tömege nem nagy, térfogata nagy része is levegő, hasznos nem volt.</li><br /><li><strong>Köménymag:</strong> <em>Muxíában hagytam a maradékot.</em> Spanyolországban nem lehet köménymagot kapni. Alcaravea néven ismert, de legfeljebb fűszerpiacon lehet beszerezni, ott se mindig.</li><br /><li><strong>Cigaretta (2 doboz Djarum Black):</strong> <em>Güemesben felejtettem.</em> Ugyan nem dohányzom, vagy csak néha, jó ötletnek tűnt minden napot lezárni egy kretekkel, szegfűszeges cigivel. Miután elvesztettem, nem is hiányzott.</li><br /><li><strong>Szemüvegtok, pótszemüveg:</strong> <em>A tokot Santanderben hagytam.</em> Én túlélek szemüveg nélkül is, tulajdonképpen nem is tudom, minek vittem pótot. Vagy, hogy minek gyalogoltam szemüvegben...</li><br /><li><strong>Pótcipőfűző:</strong> Esetleg szárítókötélként is működik.</li><br /><li><strong>Vízálló tasak a zarándokútlevélnek:</strong> <em>Na, nekem ilyen nem volt.</em> De jó lett volna.</li><br /><li><strong>Toll:</strong> <em>Az elsőt még Biarritz előtt elvesztettem.</em> A másodikat Irúnban, a harmadikat nem is tudom hol. Utána már nem akartam, hogy legyen tollam.</li><br /><li><strong>Úti áldás:</strong> Igen, igen.</li></ul><br /><h3>Mit nem vittem?</h3>Sokmindent, persze, de ezeket a dolgokat sokan mások hordták magukkal. Alighanem bővül majd, ahogy eszembe jutnak dolgok.<br /><ul><li><strong>Sátor:</strong> Szükség biztosan nincs rá. Nem mondom, hogy nem használtam volna, ha lett volna, bár az esős idő miatt csak elvétve. De egy-egy tengerparton biztosan megnéztem volna a naplementét. Viszont annyit nem ért volna, amennyi plusz súly.</li><br /><li><strong>Derékalj:</strong> Szerintem nincs rá szükség, legfeljebb a strandon letenni a földre. Ráadásul nehezen is pakolható, azt hiszem.</li><br /><li><strong>Bivak:</strong> Nem vagyok nagy sátorban alvó, sokkal inkább szeretek a szabad ég alatt éjszakázni. De ez az út nem erről szólt, nem vittem hát bivak zsákot sem.</li><br /><li><strong>Zárható védőháló (hátizsákhoz):</strong> Sosem aggódtam a zsákomért, tulajdonképpen korábban nem is tudtam, hogy van ilyen. Aki sátrazik, bivakozik, az viszont vigyen, szerintem!</li><br /><li><strong>Kulacs:</strong> Kifejezetten szerettem cserélgetni a palackjaimat, az időjárásnak, igénybevételnek megfelelően. Volt 0,5-ös, 0,75-ös, 1 literes, 1,25-ös és másfél literesem is. Ráadásul így nem kell kiirtani a narancslé vagy Aquarius ízét a kulacsból a következő napon.<br /><br />Spanyolországban jól működik a szelektív hulladékgyűjtés, a sárga kukákba dobhatók a műanyag palackok.</li><br /><li><strong>Jegyzetfüzet:</strong> Helyette ott a fejem, ott volt a PDA.</li></ul><br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-12377183511280871612008-06-09T15:31:00.003+02:002008-06-09T16:23:15.637+02:00Megérkeztem (III.)És meghoztam a villámlós-dörgős szépidőt. Ugyan a repülőm a múlt szerdán szállt le Ferihegyen, mégis most érzem úgy, hogy tényleg megérkeztem. Belépni a lakásba nagyon fura élmény volt, mint valami idegen hely, csak a megszokott emeletes ágyak helyett franciaágy, konyha, fürdőkád, erkély fogadott.<br /><br />Ma viszont beültem a mondjuk-törzshelyemre, és két és fél órán keresztül ebédeltem a teraszon, végtelen nyugalomban. Kicsit néha szemerkélt az eső, de csak azért, hogy ne szokjak el tőle. Csalódni most sem csalódtam, itt úgy főznek, ahogy én. Mármint olyan felfogásban. Néha jobban, néha kicsit rosszabbul, de mindig jól.<br /><br />Közben haladok a blog feltupírozásával is, a szövegeket is újra rendezem, egységesítem majd kicsit, ha elkészülök a hiányzó három nappal. Lehet, hogy a végére fogni fogom a fejem... Egy új érkezőnek egy ilyen blogot végigolvasni elég komoly büntetés lehet. Lehet, hogy ha elölről kezdeném a blogolást, kicsit másra koncentrálnék, talán megpróbálnék emberi minőségű fényképeket is csinálni, de így sikerült, így marad.<br /><br />Ugyan ott az email cím a fejlécben, de arra bíztatok mindenkit, kérdezzen itt a blogon, hátha közérdekű a kérdése vagy a válasz. Jó volt, szép volt, aki habozik, menjen!pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-25979656890988727112008-06-08T19:34:00.011+02:002008-06-17T14:20:42.114+02:00[gasztro] MindenmásVannak olyan – talán kevésbé ismert – gyöngyszemei a spanyol gasztronómiának, vagy a spanyol élelmiszerboltok kínálatának, amelyek nem feltétlen jellemzők egy-egy tartományra, ezekre pazarlok pár szót most. Paella, gazpacho, tortilla, flan, szárított sonka nem lesz. A lista természetesen nem teljes, és kicsit az én ízlésemet tükrözi, de nem feltétlenül. És még egy jótanács: nézzetek meg legalább egy Arguiñano adást a tévében, most a Telecinco adja, kettő körül...<br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjcSs5phA4qm1aHFVkOU9Ix4McgM9IB4RtXo9pchw6oP7uoaakAURslLxz49Yoq_EEUFWPBW9XRXJwr8AuNoaxZcg5vAC6TZykOTtK0h5ZLUHxcWvWUXpJZ_O_DvM-hbdd2kzV1psNpCII/s400/514272622_45ab67fecc_b.jpg" border="0" alt="Bitter Kas" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5212821532456290066" /><br /><a name="more"></a>Nyamm... A tovább után. (A fotókat guberáltam...)<br /><span class="fullpost"><br /><h3>Ételek</h3>Kevés ételt ajánlok általánosan, mindenhol érdemes a helyi koszttal próbálkozni. Van egy olyan vélekedés, olvastam több helyen, hogy a vegetáriánus zarándokoknak nehéz dolga van Spanyolországban, főleg az északi úton. Ez így igaz, kevés a konyhás szállás, nagy becsben tartják a húst. :) A halat, tojást elutsítóknak mindenképpen nehéz dolguk lesz. Tengeri herkentyűket azért lehet próbálgatni, de ritka az, hogy a kétfogásos napi menüben legyen vega első és második fogás is. Vagy, hogy ne bolondítsák meg kicsit a zöldségeket sonkával vagy szalonnával.<br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiW7gEggfJrX7nl6xrCRVAtVH4Hjqdpv60HLACZgA1yPMa743TAMyVR7OGnQAUh_ppmO82mT4ZbMCEgJxPywCaaQfPhw51ifyWCS4kvz8pXlvtvTgWGRLc_tDPTyj1iv4gVegiyXe2feQo/s400/1334303445_b27d4a47c3_b.jpg" border="0" alt="pinchitos" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5212821232930112290" /><br />Ennek megfelelően csak egy húsos és egy vega ételt ajánlok. A <span style="font-weight:bold;">pinchos morunos</span> (vagy <span style="font-style:italic;">pinchitos</span>) jellemzően déli étel, de elterjedt az egész országban. Nyársra húzott, határozottan fűszerezett, pácolt disznó, jobb helyeken birkahúsból készül. Mellé jár a citrom. Igazi vegetáriánus étel pedig most mégsem jut eszembe, talán a párolt articsóka, azt meg nem ajánlom...<br /><br /><h3>Italok</h3>Reggelire két ajánlatom van, az egyik a hűtőben tartott <span style="font-weight:bold;">százszázalékos, facsart narancslé</span>. Persze a legjobb a frissen facsart valenciai narancs, de a literes kiszerelésű, többféle változatban is kapható narancsleveket is érdemes kipróbálni. Van rostos és szűrt, enyhén cukrozott vagy hozzáadott cukor nélküli. Mindig a hűtőpultban! A másik reggeli italom a <span style="font-weight:bold;">tejjel kevert gyümölcslé</span> volt, ezt eredetileg a Leche Pascual kezdte gyártani, ma már vannak utánzatok. Több ízben, literes, vagy kétdecis kiszerelésben árulják, utóbbiakat többnyire hármasával. Kis tetra packos dobozokban.<br /><br />Ahogy közeledik a főétkezés, eljön a <span style="font-weight:bold;">Bitter Kas</span> ideje. Ez egy szénsavas üdítő, alkoholmentes aperitívként fogyasztják, színe mindenképpen, íze kicsit emlékeztet a Camparira. Kesernyés étvágygerjesztő, többnyire nagy műgonddal rakják össze a jéggel, naranccsal, citrommal kiegészített poharat.<br /><br />Nagy melegben pedig kimondottan hűsítő a <span style="font-weight:bold;">Chufi</span> (<span style="font-style:italic;">horchata</span> ital), a Chufi megintcsak a legismertebb márka, de talán kapni már mást is. Amikor persze kapni, nyáron kívül kicsit nehezebb beszerezni. Kicsit tejitalra emlékeztet az állaga, de nem tartalmaz tejet, a Valenciában termesztett mandulapalka terméséből készül. Hidegen fogyasztva pillanatok alatt feltölt.<br /><br /><h3>Gyümölcs</h3>Nyilván érdemes mindent kipróbálni, bár pár éven belül a legtöbb különlegesség megérkezik hozzánk is (pl. a datolyaszilva). Viszont ajánlom a <span style="font-weight:bold;">kanári banán</span>t, sok helyen kapható, kicsi, és állítólag finomabb a többi fajtánál. Mivel én nem vagyok banánevő, összehasonlítani nem tudom.<br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiy2xSNFUDFKH-bS3TRqjCvmqC3gFz0aA_K85uvhtQJfkDiloqsAs8xYcnQPMWTaW54PKzPA3CyM5FzORQUOiWpcfpYJ6qomH66jWtWrXHsYxe7PG2dMwnemWpV04j5joADtrAExkpkb50/s400/221069968_a603b19488_o.jpg" border="0" alt="paraguayo" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5212822354618725682" /><br /><h3>Olajos magvak</h3>Ezeket is ajánlja minden zarándok, a helyi termesztés miatt a mandula is olcsó, de az igazán izgalmas dolgok azok a keverékek, amelyekben találni csicseriborsót, lóbabot, és természetesen az elmaradhatatlan sült kukoricát <span style="font-style:italic;">(kikos).</span><br /><br /><h3>Édesség</h3>A boltok csokiválasztéka meglehetősen szegényesnek tűnik a magyarhoz képest. Kellemes meglepetés volt a cukormentes (vagy <span style="font-weight:bold;">hozzáadott cukor nélküli</span>) ét- és <span style="font-weight:bold;">tejcsokoládék</span> megjelenése a polcokon. A nagy márkák – Nestlé, Valor, Dolca – mindegyike kijött legalább a tejcsokival. Nem kaphatók mindenhol, de elég sok helyen. Külön kérdésként fogalmazódott meg bennem, hogy ha a Nestlé tud jó csokit gyártani/árulni kint, vajon miért nem teszi ezt Magyarországon is... Ezen kívül érdemes próbálkozni a mindenfelé föl-fölbukkanó kézműves csokikkal.<br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZa67-uZpai6MMM_s3OLTi-uWmkLjkTJ3JSiOt3cf4Ec1Ho3CnyIywlnDgkJFtIOmMVQPwPwwAyErUomZyzytXAcB6j-zXILPn4L5VNQDAIAyu1XroSrUjfIfUspob0Lws5UXuIp0m5MI/s400/460138160_d5b5b32287_o.jpg" border="0" alt="churros con chocolate" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5212821078404670770" /><br />A kissé kommersz tételek közül ezzel kivételt teszek: <span style="font-weight:bold;">chocolate con churros</span> vagy churros con chocolate. Talán kevésbé is ismert, mint a fönt fölsoroltak. Északon csak bizonyos kávézókban kapható, ezt általában „Hay churros...” papírral jelzik a bejáraton. Többnyire reggelire eszik, kávé mellé, de még gyakrabban forró csokival, forró csokiba mártogatva. A churros maga egy fánkra, inkább lángosra emlékeztető tésztájú, olajban kisütött rudacska. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az itthon, nyári rendezvényeken árult churrostól nagyon eltérő, tulajdonképpen olyan, csak nincs töltve, cukorba forgatva. Néha nagyon jól esik egy churros reggeli.<br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheUHsPcYNPcMbgLrM5myrZtAexEVFazR7-KWA8m3pPUPseVQfzLyY38Ud7bSZAiBRXh-KUnPXMFtUt9hlUY6bEeHSLB_PO4gnS573ZjL5r8yYfDi3dlUkkc9uH-Sg4UN-OnwBOO1C207I/s400/1922859292_4aab70a832_b.jpg" border="0" alt="cuajada con miel" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5212821398868340978" /><br />Megint csak reggelire ajánlom az <span style="font-weight:bold;">aludttej</span>et <span style="font-style:italic;">(cuajada)</span>. Magában elég halvány, de mézzel, esetleg mézzel és dióval vagy egyéb olajos magvakkal tökéletes. Néha ebéd, vacsora utáni desszertként is fölbukkan, de azért ez nem gyakori.<br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-53892721290830900792008-06-08T18:28:00.005+02:002008-06-13T08:56:02.239+02:00SzállásokNem fogom bő lére ereszteni, csak néhány fontos adatot írok a szállásokról, amelyekben voltam. Bővítem mindig, ha újjal találkozom. Utólag talán képeket is szerkesztek melléjük.<br /><br /><a name="more"></a>Tovább után a lista árakkal, megjegyzésekkel, Google Maps térképekkel. (Mindig a térkép középpontjában van az épület. Akkor is, ha a releváns találat kicsit mellé visz.)<br /><br /><span class="fullpost"><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Calle+Lucas+De+Berroa+18,+Ir%C3%BAn&sll=37.0625,-95.677068&sspn=50.157795,76.992187&ie=UTF8&ll=43.342487,-1.798121&spn=0.005673,0.009398&t=h&z=17&iwloc=cent">Irún</a></strong>: <em>önkéntes</em>. Ha nem akartok túl sok pénzt itt hagyni, legyen nálatok apró!<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=san+sebasti%C3%A1n+albergue+juvenil+sirena&ie=UTF8&t=h&ll=43.314652,-2.007414&spn=0.002728,0.004699&z=18">San Sebastián</a></strong> (La Sirena): <em>12 euró</em>, reggelivel.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps/ms?msa=0&msid=109161142869863746919.000446bca809f64f92f9e&ie=UTF8&t=h&ll=43.282876,-2.179155&spn=0.010919,0.018797&z=16">Zarautz</a></strong>: <em>19,79 euró</em>, reggelivel. Helyette az orióit ajánlom, az 9.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Alameda+de+Calbet%C3%B3n,+Deba,+Spanyolorsz%C3%A1g&sll=43.29687,-2.351031&sspn=0.010916,0.018797&ie=UTF8&ll=43.296917,-2.35101&spn=0.010916,0.018797&t=h&z=16&iwloc=addr">Deba</a></strong>: <em>önkéntes</em>.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Bolibar,+Spanyolorsz%C3%A1g&sll=43.296917,-2.35101&sspn=0.010916,0.018797&ie=UTF8&ll=43.248157,-2.562025&spn=0.010925,0.018797&t=h&z=16">Zenarruza</a></strong>: <em>önkéntes</em>. Vacsorával, reggelivel.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Barrio+Makaur,+48115+Morga+(Bizkaia)+Spain&sll=43.297932,-2.752739&sspn=1.39726,2.406006&ie=UTF8&ll=43.31503,-2.748191&spn=0.010913,0.018797&t=h&z=16&iwloc=addr">Morga</a></strong>: <em>14 euró körül</em>, félpanzió plusz 10. Csak ajánlani tudom.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=c%2F+Doctor+Ornilla,+bilbao&sll=43.255975,-2.903684&sspn=0.002731,0.004699&ie=UTF8&ll=43.257983,-2.902204&spn=0.002731,0.004699&t=h&z=18">Bilbao - Txurdinaga</a></strong> (Egeria): <em>12 euró</em>, reggelivel. Kis szerencsével vacsorával is. :)<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=albergue+aterpetxea,+bilbao&ie=UTF8&ll=43.262839,-2.961143&spn=0.002731,0.004699&t=h&z=18">Bilbao - Basurto</a></strong> (youth hostel): <em>14 körül</em>, reggelivel.<br /><br /><strong>Pobeña</strong>: <em>?</em>. Itt ugyan nem voltam, de ajánlom, mert nagyon jó helyen van.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=c%2FSubida+a+Campijo,+Castro+Urdiales&sll=43.382775,-3.21957&sspn=1.395285,2.406006&ie=UTF8&ll=43.388369,-3.231343&spn=0.002725,0.004699&t=h&z=18">Castro Urdiales</a></strong>: <em>ingyenes(?)</em>. Nincs éppen a belvárosban, de a többiek panziója 29 euró körül volt.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=pontarr%C3%B3n,+Guriezo&sll=43.348588,-3.323879&sspn=0.021814,0.037594&ie=UTF8&ll=43.377838,-3.320789&spn=0.010902,0.018797&t=h&z=16">Guriezo</a></strong>: <em>önkéntes</em>. Kulcs a bárban, ami valószínűleg kedden zárva tart.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Calle+de+San+Francisco+24.,+39770+Laredo,+Spain&sll=37.0625,-95.677068&sspn=48.287373,76.992187&ie=UTF8&ll=43.410815,-3.410633&spn=0.010896,0.018797&t=h&z=16">Laredo</a></strong> (trinitárius zárda): <em>10 euró</em>. Ha mégsem a hajó mellett döntötök, érdemes lehet tovább menni Colindresbe. Bár ott sok érdekesség nincsen, és tengerpart sincs. De járnak buszok Laredóba.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=g%C3%BCemes,+cantabria&sll=48.52924,-122.62469&sspn=0.009933,0.018797&ie=UTF8&ll=43.447529,-3.645616&spn=0.010889,0.018797&t=h&z=16&iwloc=addr">Güemes</a></strong>: <em>önkéntes</em>. Vacsorával, reggelivel, mókával, kacagással.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=C%2F+Rua+mayor,+9,+Santander&sll=43.46096,-3.807934&sspn=0.696754,1.203003&ie=UTF8&cd=1&ll=43.46036,-3.809558&spn=0.002722,0.004699&t=h&z=18">Santander</a></strong>: <em>önkéntes / 7 euró</em>. Ezt nem teljesen értem, de ez van kiírva. Eddig a legjobbban felszerelt albergue, ráadásul sokan kezdenek itt, tömeg van. De interneten kívül minden. Mosógép 2 euró, szárítógép 3. Polc az otthagyott dolgoknak, szárítókötelek, csipeszek, felszerelt konyha. És, ha jóban vagy Picóval, a hospitaleróval, akkor gyakorlatilag ingyen van... De ezt nem tőlem tudjátok.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Claustro++de+la+Colegiata,+santillana+del+mar&ie=UTF8&ll=43.39167,-4.105368&spn=0.010899,0.018797&t=h&z=16">Santillana del Mar</a></strong>: <em>6 euró</em>. Két hónapja nyílt kis albergue. Alapfelszereléssel. A szomszédos múzeumban internet.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Comillas&ie=UTF8&ll=43.387211,-4.292135&spn=0.011337,0.018797&t=h&z=16">Comillas</a></strong>: <em>5 euró</em>. Szárítógép, mikrohullámú. Tágas, hangulatos. Egy régi börtönépület.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Colombres&sll=43.391452,-4.105368&sspn=0.7255,1.203003&ie=UTF8&ll=43.375077,-4.537375&spn=0.011339,0.018797&t=h&z=16&iwloc=addr">Colombres</a></strong>: <em>12 euró</em>. Semmi sincs. Még egy szék sem. A városban egy-két bár, étterem. Két kicsi szupermarket.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Albergue+La+Estaci%C3%B3n,+Llanes&ie=UTF8&ll=43.42104,-4.758925&spn=0.010894,0.018797&t=h&z=16">Llanes</a></strong> (La Estación): <em>10 euró</em>. Nagy közös helyiség, tévé. A vasútállomás épülete, hátulról. Ötkor nyitott aznap.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Albergue,+San+Esteban+de+Leces&sll=43.42104,-4.758925&sspn=0.010894,0.018797&ie=UTF8&ll=43.464305,-5.110939&spn=0.010886,0.018797&t=h&z=16">San Esteban de Leces</a></strong>: <em>5 euró</em>. Szép, jól lehet borozgatni az udvaron. Ha van kéznél bor...<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=La+Isla&sll=43.387211,-4.292135&sspn=0.725548,1.203003&ie=UTF8&ll=43.48461,-5.227797&spn=0.011319,0.018797&t=h&z=16">La Isla</a></strong>: <em>önkéntes</em>. Tágas. Rezsó, jól felszerelt konyha. PB-palackos konvektor, ha el nem rontottam. Tágas udvar. (A sebrayói albergue kisebb, de hasonló, csak rosszabb helyen.)<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Monasterio,+Valdedi%C3%B3s&sll=43.483816,-5.007019&sspn=0.696489,1.203003&ie=UTF8&ll=43.43646,-5.507138&spn=0.005446,0.009398&t=h&z=17">Valdediós</a></strong>: <em>ingyenes(?)</em>. A monostor épületében. Amikor megérkeztem, egy kis kődarab alatt volt az asztalon egy tíz eurós. Hogy ez kedvcsináló-e, vagy a tegnapi csoport hagyta itt, nem tudom. Vendégkönyv nincs. Klímagép van, lehet ruhát szárítani.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Asociacion+Astur+-+Leonesa+De+Amigos+Del+Camino+De+Santiago+,+Oviedo&ie=UTF8&ll=43.358997,-5.842136&spn=0.002726,0.004699&t=h&z=18">Oviedo</a></strong>: <em>3 euró + önkéntes</em>. Takaros. Kedves a személyzet, engedik, hogy maradjak még egy estét. Radiátorokon lehet ruhát szárítani.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Cornellana&sll=42.457708,-3.468888&sspn=1.416393,2.406006&ie=UTF8&ll=43.409069,-6.157408&spn=0.010896,0.018797&t=h&z=16">Cornellana</a></strong>: <em>5 euró</em>. Konyha, mosógép, szárítógép.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=bodenaya&sll=37.0625,-95.677068&sspn=50.157795,76.992187&ie=UTF8&ll=43.400059,-6.322932&spn=0.011334,0.018797&t=h&z=16">Bodenaya</a></strong>: <em>önkéntes(?)</em>. Ha nincs ott az hospitalero, telefonon kell keresni. Vadiúj albergue, olyan, mint otthon. Csak kicsit jobban fölszerelt. De itt sem aludtam.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Tineo&ie=UTF8&ll=43.336275,-6.407733&spn=0.011346,0.018797&t=h&z=16">Tineo</a></strong> (Mater Christi): <em>3 euró</em>. Radiátorok, melegvíz, jó hangulat.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Borres&sll=43.48461,-5.227797&sspn=0.011319,0.018797&ie=UTF8&ll=43.335994,-6.553667&spn=0.011346,0.018797&t=h&z=16">Borres</a></strong>: <em>önkéntes</em>. Kulcs az ajtó melleti dobozban.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Berducedo,+Allande,+Spain&ie=UTF8&ll=43.235183,-6.766162&spn=0.010927,0.018797&t=h&z=16">Berducedo</a></strong>: <em>3 euró</em>. Kulcs a bárban, fűtés itt is van.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Ayuntamiento+de+Grandas+de+Salime&ie=UTF8&ll=43.218672,-6.875575&spn=0.01093,0.018797&t=h&z=16">Grandas de Salime</a></strong>: <em>ingyenes</em>. Itt sem aludtam, csak használtam az internetet a kultúrházban, a telecentrumban.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Albergue+Juvenil+Castro,+Grandas+De+Salime,+Spain&ie=UTF8&ll=43.199529,-6.921623&spn=0.010934,0.018797&t=h&z=16">Castro</a></strong>: <em>13 euró</em>, vacsora 8,50. Ágynemű, bár, nyugalom.<br /><br />A galíciai szállások (csak az autonóm kormányzat, a Xunta által üzemeltetettek) mind 3 eurósok lesznek. Korábban ingyenesek/önkéntesek voltak, de a kormányzat megszüntette ezt a gyakorlatot. Általában 13:00-22:00-ig vannak nyitva. Amelyik nem, annál jelzem.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Fonsagrada,+Spain&ie=UTF8&ll=43.116037,-7.078242&spn=0.011387,0.018797&t=h&z=16">Padrón</a></strong>: <em>3 euró + önkéntes</em>. Teljesen fölszerelt konyha, ital- és ételautomaták, tévé. Nagyon ajánlom!<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=C%C3%A1davo,+Spain&sll=43.116037,-7.078242&sspn=0.011387,0.018797&ie=UTF8&ll=43.017043,-7.24529&spn=0.011406,0.018797&t=h&z=16">Cádabo-Baleira</a></strong>: <em>3 euró + önkéntes</em>. Konyha is van, nem olyan tuti, mint az előző, de rendben van. Modern épület.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Rua+das+Noreas,+1,+Lugo&sll=37.0625,-95.677068&sspn=48.287373,76.992187&ie=UTF8&ll=43.010731,-7.553836&spn=0.002742,0.004699&t=h&z=18">Lugo</a></strong>: <em>3 euró + önkéntes</em>. Konyha van, de nincsenek főzőedények. Van viszont nagy társalgó, minikönyvtár. Nagyon jó helyen. Morcos házigazdával. De, ha szerencsétek van, akkor másikat kaptok.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Gunt%C3%ADn,+Spain&ie=UTF8&ll=42.951146,-7.74725&spn=0.011418,0.018797&t=h&z=16">San Román de Retorta</a></strong>: <em>3 euró</em>. Modern konyha, szinte edények nélkül. Frissen felújított épület. Elektromos fűtőtestek.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Sobrado&ie=UTF8&ll=43.03887,-8.023303&spn=0.005481,0.009398&t=h&z=17">Sobrado dos Monxes</a></strong>: <em>önkéntes</em>. Kiváló konyha, közös maradékpolc, tágas háló.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Albergue,+Santa+Irene&sll=43.03887,-8.023303&sspn=0.005481,0.009398&ie=UTF8&ll=42.918336,-8.335705&spn=0.005492,0.009398&t=h&z=17">Santa Irene</a></strong>: <em>3 euró</em>. Szolíd konyha, kád (bár nem hiszem, hogy van elég melegvíz a megtöltéséhez).<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Seminario+Menor,+Santiago+de+Compostela&ie=UTF8&ll=42.876617,-8.5373&spn=0.002748,0.004699&t=h&z=18">Santiago de Compostela</a></strong> (seminario menor): <em>9,50 euró</em>. Hatalmas kocka, rengeteg ágy. Tulajdonképpen rendben van, mosógép (3 euró), szárítógép (1,50), internet.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Albergue+De+Peregrinos+De+Negreira,+Negreira&ie=UTF8&ll=42.903248,-8.741384&spn=0.002857,0.004699&t=h&z=18">Negreira</a></strong>: <em>3 euró</em>. Felszerelt konyha, automaták, közös helyiség, és ami a legfontosabb, szimpla ágyak. Semmi emeletes. Csinos az egész. De ha nem érkeztek meg du. kettő előtt, valószínű sátrakban maradtok. Ami nem feltétlenül baj, amíg nem kezd el esni az eső.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Olveiroa,+spain&sll=42.905315,-8.740783&sspn=0.703125,1.203003&ie=UTF8&ll=42.967434,-9.039699&spn=0.002744,0.004699&t=h&z=18">Olveiroa</a></strong>: <em>3 euró</em>. 15:30-kor nyit. Tágas konyha, kandalló. Itt is előfordulhat, hogy nem marad hely. <br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=+Mux%C3%ADa&ie=UTF8&ll=43.101907,-9.21607&spn=0.005476,0.009398&t=h&z=17">Muxía</a></strong>: <em>3 euró</em>. Szép, tágas, új épület, konyhával, társalgóval, tetőterasszal. Sajnos tízkor zár, nem lehet naplementét nézni. Világvége-bizonyítvány a turista információnál.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Albergue,+Fisterra&ie=UTF8&ll=42.907469,-9.263213&spn=0.005493,0.009398&t=h&z=17">Fisterra</a></strong>: <em>3 euró</em>. 17:00-kor nyit. A városközpontban. Konyha, mosógép (1,50), szárítógép (1,50). A külső kaput éjfélkor zárják, lehet naplementét nézni. Turistainformáció egyben. Világvége-bizonyítvány.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=San+Roque,+Corcubi%C3%B3n&ie=UTF8&ll=42.9373,-9.201372&spn=0.00549,0.009398&t=h&z=17">Corcubión (San Roque)</a></strong>: <em>önkéntes</em>. Vacsorával, reggelivel. Itt sem aludtam, mivel érkezésem után kb. <strike><s>három</s></strike> tíz perccel, meglehetősen megalázó módon kidobtak. A részletes sztorit <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/06/t-fisterra-cee.html#more">itt olvashatjátok</a>.<br /><br /><strong><a target="_blank" href="http://maps.google.com/maps?f=q&hl=hu&geocode=&q=Cee&ie=UTF8&ll=42.95775,-9.186298&spn=0.005489,0.009398&t=h&z=17">Cee</a></strong>: <em>ingyenes</em>. 08:00-24:00-ig. Lerobbant épület, melegvíz azt hiszem, nincs. A polgárőrségen.<br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-74356564758132995532008-06-06T14:55:00.013+02:002008-07-06T01:35:12.412+02:00[út] SzakaszokA blog kevéssé praktikus felületét kiegészítendő összeszedem a szakaszokat egy oldalra, kilométer számokkal együtt. Persze eltévedések, kitérők városnézések nélkül lehetnek kicsit kisebbek is az értékek. (Így kimaradnak a gasztro és mai zene postok is...)<br /><br />Még egy apró megjegyzés: egyáltalán nem terveztem el előre, pontosan hány napig fog tartani, hol fogok aludni, milyen szakaszokat fogok menni. Még két napra előre sem. Soha. Mindig alakult.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEieZPpAaf7UUFs97kiXUI7npj255BClTjkObRHtr0aa7kWO4EW0Gpw2Q7VPZhbUeJF7iX7qqGRdez1tjeB-OSbcqcRmOuBMHtYS3sJFZQeuGu4dTrHoN5qnDbaE3vh2mBCGclUxSyMcC8E/s1600-h/camino.png"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgETl-BH4RkDa_aJR8F82iXgTOCM0uegzsXWUBxqQ_SdKp1QJC8hUpydU1N6lRxjaEkVAouPdILLmA0FWiEOge2stghRhYb4542wV2ntxGCNqSIxT9kF81k6CegVOYiblh-6smW2iJMZ5M/s400/camino-tn.png" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5214080463125394626" /></a><br /><a name="more"></a>De néha rövidítettünk.<br /><span class="fullpost"><br /><h2>Camino de la Costa</h2><h3>Baszkföld</h3>0. nap: Budapest - Párizs - Biarritz - Irún<br />1. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/04/t-donostia-san-sebastin-zarautz-zaraz.html">Irún - Hondarribia - Donostia</a>. 37 kilométer<br />2. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/04/t-donostia-san-sebastin-zarautz-zaraz_29.html">Donostia - Zarautz</a>. 26 kilométer<br />3. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/04/zarautz-deba.html">Zarautz - Deba</a>. 36 kilométer<br />4. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/04/t-deba-zenarruza-bolibar-bolvar.html">Deba - Zenarruza</a>. 34 kilométer<br />5. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/04/t-zenarruza-morga.html">Zenarruza - Morga</a>. 33 kilométer<br />6. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/04/t-morga-bilbao-txurdinaga.html">Morga - Bilbao</a>. 31 kilométer<br />7. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-bilbao-bilbao.html">Bilbao - Bilbao</a>. 15 kilométer<br /><br />Baszkföld <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/gasztro-baszkfld.html">gasztro ajánló</a>.<br /><br /><h3>Kantábria</h3>8. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-bilbao-castro-urdiales.html">Bilbao - Castro Urdiales</a>. ~44 kilométer<br />9. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-castro-urdiales-guriezo.html">Castro Urdiales - Guriezo</a>. ~15 kilométer<br />10. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-guriezo-laredo.html">Guriezo - Laredo</a>. 23 kilométer<br />11. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-laredo-gemes.html">Laredo - Güemes</a>. 33 kilométer<br />12. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-gemes-santander.html">Güemes - Santander</a>. 20 kilométer<br />13. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-santander-santillana-del-mar.html">Santander - Santillana del Mar</a>. 35 kilométer<br />14. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-santillana-del-mar-comillas.html">Santillana del Mar - Comillas</a>. 23 kilométer<br /><br />Kantábria <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/gasztro-kantbria.html">gasztro ajánló</a>.<br /><br /><h3>Asztúria</h3>15. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-comillas-colombres.html">Comillas - Colombres</a>. 27 kilométer<br />16. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-colombres-llanes.html">Colombres - Llanes</a>. 26 kilométer<br />17. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-llanes-san-esteban-de-leces.html">Llanes - San Esteban de Leces</a>. 43 kilométer<br />18. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-san-esteban-de-leces-la-isla.html">San Esteban de Leces - La Isla</a>. 14 kilométer<br />19. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-la-isla-valdedis.html">La Isla - Valdediós</a>. 32 kilométer<br />20. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/valdedis-oviedo-uviu.html">Valdediós - Oviedo</a>. 38 kilométer<br />21. nap: Oviedo<br /><br /><h2>Camino Primitivo</h2><h3>Asztúria</h3>22. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/oviedo-cornellana.html">Oviedo - Cornellana</a>. 41 kilométer<br />23. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/cornellana-tineo.html">Cornellana - Tineo</a>. 33 kilométer<br />24. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/tineo-borres.html">Tineo - Borres</a>. 17 kilométer<br />25. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/borres-berducedo.html">Borres - Berducedo</a> (a régi kórházak felé). 26 kilométer<br />26. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/06/t-berducedo-castro.html">Berducedo - Castro</a>. 27 kilométer<br /><br />Asztúria <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/gasztro-asztria.html">gasztro ajánló</a>.<br /><br /><h3>Galícia</h3>27. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/06/t-castro-padrn.html">Castro - Padrón</a>. 24 kilométer<br />28. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/06/t-cdabo-baleira.html">Padrón - Cádabo-Baleira</a>. 26 kilométer<br />29. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/06/t-cdabo-baleira-lugo.html">Cádabo-Baleira - Lugo</a>. 32 kilométer<br />30. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/06/t-lugo-san-romn-de-retorta.html">Lugo - San Román de Retorta</a>. 20 kilométer<br />31. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/06/t-san-romn-de-retorta-sobrado-dos.html">San Román de Retorta - Sobrado dos Monxes</a>. 38 kilométer<br />32. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/06/t-sobrado-dos-monxes-santa-irene.html">Sobrado dos Monxes - Santa Irene</a> (Camino de la Costa). 35 kilométer<br />33. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/06/t-santa-irene-santiago-de-compostela.html">Santa Irene - Santiago de Compostela</a> (Camino francés). 25 kilométer<br />34. nap: Santiago de Compostela<br /><br /><h2>Camino de Muxía y de Fisterra</h2><h3>Galícia</h3>35. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/06/t-santiago-de-compostela-negreira.html">Santiago de Compostela - Negreira</a>. 24 kilométer<br />36. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/06/t-negreira-olveiroa.html">Negreira - Olveiroa</a>. 34 kilométer<br />37. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-olveiroa-muxa.html">Olveiroa - Muxía</a>. 30 kilométer<br />38. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/t-muxa-fisterra-finisterre.html">Muxía - Fisterra</a>. ~35 kilométer<br />39. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/06/t-fisterra-cee.html">Fisterra - Cee</a>. 20 (12) kilométer<br />40. nap: <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/06/t-cee-olveiroa.html">Cee - Olveiroa</a>. 21 kilométer<br />41. nap: Olveiroa - Santiago de Compostela<br />42. nap: Santiago de Compostela - Barcelona - Budapest<br /><br />Galícia <a href="http://pandoukht.blogspot.com/2008/05/gasztro-galcia.html">gasztro ajánló</a>.<br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-30509311625520603782008-06-04T20:12:00.007+02:002008-07-06T01:40:52.176+02:00Santiago de Compostela - Barcelona - BudapestHajnalban kelek a sajtszagú szobában, fizetek, és kiballagok a buszpályaudvarra, tíz perc sincs az út. Háromnegyed órával kell elvileg megjelennem az indulás előtt (nem vagyok biztos benne, hogy belföldi úton is így van, de ez van a papíromon). A busz 1,80 volt, azt hiszem, negyed óra alatt ért a reptérre, lehet, hogy egy órát aludhattam volna még.<br /><br />A check-innél hiába köszönök spanyolul, a személyimet látva angolul szól hozzám. Én próbálom meggyőzni, hogy jobb lesz mindkettőnknek, ha spanyolul beszélünk, erre ő is mondja, hogy nahát-nahát. A reptéren egész jópofa boltok vannak, bort is lehet venni, a csomagfeladás előtt érdemes, persze. Utána is lehet, de akkor a barcelonai átszállásnál kell újraszervezni a pakkot (most 19 kilóra mázsáltak).<br /><br />Az út simább nem is lehetne, ma már nem tapsolják meg a pilótát, esetleg, ha nagyon rázós a helyzet a leszálláskor. Nem volt az. Kicsit bizonytalankodom, mi is a helyzet, mit kell csinálnom az átszálláskor, de állítva kérdezek, és valóban, ki kell menni, azután ismét check-in, ismét csomagfeladás következik. Az érkezés és indulás között pont annyi idő van, hogy kényelmesen sétálgatva, tíz perccel a beszállás előtt érkezzem a másik kapuhoz. A gépek megbízhatósága és pontossága tényleg lenyűgöző lehet, a nyugatiban a szegedi vonat többet áll forduláskor, mint a budapesti clickair gép. Itt már bőven hallani magyar szót is, természetesen. Én nagyon szeretem a magyar nyelvet, a bonyolultságáért, különlegességéért (igen), tisztázatlan eredetéért, innovatív törekvéseiért, szóval imádom, de bevallom, a beszélt nyelv monotonsága, egyhangúsága ennyi idő után megüti a fülem.<br /><br /><a name="more"></a>Irány Bukarest! :) <br /><br /><span class="fullpost"><br />Indulás előtt a katalán nyelvű beköszönéskor a légikísérő kisasszony elmondja, hogy a gép Bukarestbe megy. Egy pillanat alatt átgondolom, hogy mit is fogok csinálni Bukarestben, ha tényleg, de a gépen végigfutó határozott morajlás azért megnyugtat. :) A clickairről egyébként ezen kívül csak jót tudok mondani.<br /><br />Az út még az előzőnél is simább, Talmácsi utolsó versenyét nézem, olvasgatok, és időnként a levegőbe szagolok, mennyire hatékony a sajtcsomagolásom. Megérkezéskor az esőprognózis kicsit elszomorít. Valaki elárulhatná nekem, miért állják körül az emberek a csomagkiadó szalagot, úgy, hogy nem lehet hozzáférni. Először azt hittem, ez magyar szokás, de nem, a külföldiek is ugyanezt csinálják, legalábbis Budapesten. A kontraszt másfél hónap távollét után azért nem olyan nagy, mint volt máskor, de fura belépni a lakásba, olyan, mintha valami idegen hely lenne. Kell majd azért akklimatizálódnom.<br /><br />Föltettem a képeket a Panoramióra is, a wikiloc-on ott az összes rögzített track (címkézni, leírni azért még lehetne, a Picasán a képleírások már megvannak). Most már csak a gasztroposztok vannak hátra, de lesznek. Azon túl már csak a rövidfilm vágása következik, de erre már határidőt sem tűzök ki, lesz, ahogy alakul. Jó volt, szép volt ez az 1100 kilométer, de jó volt már visszajönni...<br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-73678147877574163412008-06-03T18:32:00.001+02:002008-07-19T12:35:26.873+02:00Olveiroa - Santiago de CompostelaA koreai lányok, állítólag hajnali négykor (tulajdonképpen itt a négyre inkább az éjjel illik) kapcsolták föl a villanyt a konyhában, de a portugál srác kizavarta őket. Nem tudom, így volt-e, a lányok még hétkor is ott ücsörögnek a szállás előtt. Mi viszont indulunk. Összefutunk a portugál kollégával, kiderül róla, hogy két éve van úton, Rómát is megjárta, valahogy Franciaországon keresztül jött vissza, és ma van az utolsó napja. Fisterrában várja a családja, ma már otthon alszik. Reggel még elmélkedünk egy sort arról, meddig és hogyan fenntartható a camino, megegyezünk abban, hogy így, ahogy van, nem sokáig. Kis késéssel jön a busz, elbúcsúzunk, és John meg én fölszállunk a sok iskolás közé. Cee-ig olyan tájakon buszozunk, amilyeneken gyalogolni is kedvem lenne. Ceeben pedig meglepetés, portugál zarándokunk is előkerül. Hogy a csomagtartóban utazott, vagy valahol az utastérben, arról megoszlanak a vélemények. Megmutatom neki, hogy merre találja a szállást, hol tud pecsételni (kicsit élüket vesztik a korábban megfogalmazott kritikái). Mi pedig fél kilenckor megyünk tovább Baióba, közvetlen csatlakozással Santiagóba. Itt már több zarándok is fölbukkan, Fisterra felől jönnek. Három órás buszozás után, nem tudom mekkora kerülővel, megtesszük a 60-65 kilométeres távot. Ezt azért talán lehet jobban is.<br /><br />Az albergue még zárva, és az utolsó napon talán nekem is jár a saját szoba, Peter ajánlott egy hostalt, a La Salle-t, 25 euróért egy ágyas, fürdős, tévés szobával. Befutok kis kevergés után, a recepción elmondom, mit szeretnék. A recepciós lány szeme fölcsillan, mondja, hogy micsoda meglepetés, állandóan csak a külföldiek jönnek, a rengeteg német, francia. Alig találkozott eddig spanyollal. Erre mondom, hogy én is külföldi vagyok. :) Picit megfagy a levegő, de innen azért tovább lehet lendülni viccesen. Nekem már csak emeletes ágyas szoba jut, az 23 euró egy személynek. Nem baj, jó lesz. A földszinten társalgó, WiFi, ingyen internetes szoba. Rendben van az egész.<br /><br /><a name="more"></a>Találkozások, rohangálás. És készülődés jön.<br /><br /><span class="fullpost"><br />Kis pihenő után rohanok a piacra, az ismerős kofa nénitől vennék egy kis sajtot (az utolsó zöldséges sor bal szélén találjátok). Elmesélem neki, melyik sajtja is volt az, amelyiket szeretném, és bár látom, hogy nem olyanokat ad, nem vitatkozom. Ezek is szépek. Amikor a negyediket rakná a szatyorba, azért leállítom. Hármat idead 12-ért... Nem tudok hárommal mit kezdeni, 10-ért elviszek kettőt, nincs is nálam több pénz, mondom. Kicsit elgondolkodik, de már nem veszi ki azt, amit beletett, a lelkemre köti, hogy a hiányzó két eurót legközelebb megadom (hiába mondom, honnan jöttem, megbízik bennem, igaza van, én emlékezni fogok), három guriga, összesen vagy másfél kiló sajttal távozom. (Azóta megkóstoltam, nagyon finom a <em>queso del país</em>, és nagyon házikészítésű volt.)<br /><br />Kicsi a világ, megint összefutottam a városban Peterrel, akkor hát megnéztük megint (én először) a Casa de Manolót, a híres zarándokéttermet. Műanyag szar, elnézést, nem tudok mást mondani. Futószalagon jönnek a pincérek és a kaják (és nem Wasabi értelemben...), még mielőtt befejezed a fogást, már kapod a következőt, a nagy pörgésben elfelejtik néha a rendelésed (a bort külön kell rendelni, a menüben egy kis üveg víz van). A gallego zöldbab ízetlen, a <em>pinchos morunos</em> – tudom, nem helyi kaja, de szeretem, és egész úton kimaradt – nem is hasonlít az igazi pinchitosra. Gyorsétterem ez, akit ez nem zavar, próbálja ki, én mindenesetre szóltam... Nálam a hangulat sem arról szól, hogy tömeg van, és ezért finoman kituszkolnak.<br /><br />Sziesztaidő után elindulok bevásárolni. Ajándékokat keresgélek, gasztroemlékeket akarok venni. A belváros választéka túlságosan egysíkúnak tűnik, megyek kijjebb. Közben még nagyobb meglepetés ér, találkozom Caritával, őt még Katjánál is régebben láttam, valahol még Baszkföldön. Aztáan beszállókártyát nyomtatok, és rohanok tovább. Végül még Pitu sajtot is sikerül vennem, Galíciában…, Padrón paprikát is viszek egy zacskóval, galíciai alga, fura lekvárok, van ezekből bőven. A borokból is szemezgetek, az újonnan megismert fajtákat viszem, elsősorban. Azért körülnézek, találok-e magyar bort, az Oremus spanyol-magyar tokajiai egészen jó helyen, egészen jó áron. Vörös viszont nincs.<br /><br />A nagy rohangálás közben összefutok John-nal, de a ma esti találkozás a Gato Negro-ban részemről már elmarad, elfogyott a lendület. A szállóban a repülőútra próbálok letölteni pár néznivalót, és a masszívan büdös sajtok köré próbálok szigetelő kézipoggyászt eszkábálni. A steril gézlapok egészen jó szolgálatot tesznek. <br /><br /><a href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/SantiagoDeCompostela02">Olveiroa - Santiago de Compostela</a> @ Picasa - (<a href="javascript:PicLensLite.start({feedUrl:'http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/pandoukht/album/SantiagoDeCompostela02?kind=photo&alt=rss&hl=hu&thumbsize=160u&orderby=date&sort=ascending&max-results=1000'});">PicLens</a>)<br /><div id="pwFeed" style="text-align:left;"></div><script type="text/javascript"> var imgNum = 0; var pwaHeader = false;var albumDisplay = false;var pwaHorizontal = true; var pwaSlideShow = false; var pwaSlideSpeed = 5000; var pwaImageSize = 64; var pwaImageFeed = 20; var pwaBorder = false; var pwaBorderSize = 2; var pwaBorderColor = '#000'; var pwaCurrent = 0; var numImageSize = parseInt(pwaImageSize,10); function pwShow(root) {var feed = root.feed; var entries = feed.entry || [];var pwTitle = feed.title.$t;var album = feed.link[1].href;pwf= document.getElementById('pwFeed');cDiv = document.createElement('div'); if(pwaSlideShow){cDiv.style.position = 'relative'; pwfw = numImageSize +5; pwf.style.width = pwfw + 'px';pwf.style.margin = '0px auto 0px auto';} cDiv.style.textAlign = 'center'; if(pwaHeader){hDiv = document.createElement('div');if(pwaSlideShow){ hwidth = numImageSize + 5;hDiv.style.width = hwidth +'px';} if(pwaHorizontal){hDiv.style.textAlign = 'left';hDiv.style.paddingLeft = '5px';}else {hDiv.style.textAlign = 'center';}h2 = document.createElement('span');h2a = document.createElement('a');h2a.id = 'pwHeading';h2a.href = album; h2t = document.createTextNode(pwTitle);h2a.appendChild(h2t); h2.appendChild(h2a); hDiv.appendChild(h2);pwf.appendChild(hDiv);}ul = document.createElement('ul');ul.id = 'pwaUL';ul.style.listStyleType = 'none';if(pwaSlideShow){ulh = numImageSize +10;ul.style.height = ulh + 'px';}if(pwaHorizontal){ul.style.textAlign = 'left';}ul.style.margin = '5px 0px 0px 0px';ul.style.padding = '0px';if(feed.entry.length > pwaImageFeed){pwaFetch = pwaImageFeed;}else {pwaFetch = feed.entry.length;} for (var i = 0; i < pwaFetch ; ++i){var entry = feed.entry[i];var title = entry.title.$t;var jsonImage = entry.media$group.media$content[0].url;var link = entry.link[1].href;li = document.createElement('li');li.style.backgroundImage = 'none';if(pwaHorizontal){li.style.display = 'inline';li.style.padding = '3px';li.style.textIndent = '-3px';li.style.verticalAlign = 'sub';}if(pwaSlideShow){li.style.position = 'absolute';li.style.top = '3px';li.style.left = '0px';li.style.padding = '0px';li.style.margin = '0px';li.style.textIndent = '0px';}li.style.border = '0px';if(pwaSlideShow){li.style.display = 'none';li.id = 'pwa' + imgNum;}a = document.createElement('a');a.id = 'pwaImage' + imgNum;a.href = link; a.title = title;img = document.createElement('img');img.src = jsonImage + '?imgmax=' + pwaImageSize + '&crop=1';if(pwaBorder){img.style.padding = '2px';img.style.border = pwaBorderSize + 'px ' + pwaBorderColor + ' solid';} if(pwaHorizontal){img.style.display = 'inline';}img.style.width = pwaImageSize + 'px'; img.style.height = pwaImageSize + 'px';a.appendChild(img);li.appendChild(a);ul.appendChild(li);imgNum++;}cDiv.appendChild(ul);pwf.appendChild(cDiv);if(pwaSlideShow){pwaPlay();}}function pwaPlay(){if(pwaCurrent >0){pwPrev = pwaCurrent - 1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');} else {pwPrev = imgNum -1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');}initImage('pwa'+pwaCurrent,'fadeIN'); if(pwaHeader && albumDisplay){pwht = document.getElementById('pwaImage' + pwaCurrent); pwh =document.getElementById('pwHeading'); pwh.innerHTML = pwht.title; pwh.href = pwht.href;} pwaCurrent++; if (pwaCurrent == imgNum){pwaCurrent = 0;}setTimeout('pwaPlay()', pwaSlideSpeed)} function initImage(currentID, type) {imageId = currentID;image = document.getElementById(imageId);setOpacity(image, 0);image.style.visibility = 'visible';if (type == 'fadeIN'){fadeIn(imageId,0);image.style.display = 'block';} if (type == 'fadeOUT'){fadeOut(imageId,100);}}function setOpacity(obj, opacity) { opacity = (opacity == 100)?99.999:opacity;obj.style.filter = 'alpha(opacity:'+opacity+')';obj.style.KHTMLOpacity = opacity/100;obj.style.MozOpacity = opacity/100; obj.style.opacity = opacity/100;}function fadeIn(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity <= 100) {setOpacity(obj, opacity);opacity += 10;window.setTimeout("fadeIn('"+objId+"',"+opacity+")", 100);} }}function fadeOut(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity >= 0) {setOpacity(obj, opacity);opacity -= 10; window.setTimeout("fadeOut('"+objId+"',"+opacity+")", 100);}if (opacity < 10) {obj.style.display = 'none';}}} </script><script type="text/javascript" src="http://picasaweb.google.com/data/feed/api/user/pandoukht/albumid/5208399128374490145?alt=json-in-script&callback=pwShow&kind=photo"></script><br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-69909896479942668612008-06-02T19:16:00.006+02:002008-07-19T12:35:11.594+02:00[út] Cee - OlveiroaHiába mondta tegnap a polgárőr kolléga, hogy csak reggel nyolckor nyitják a kijáratot, a francia trió már negyed nyolckor menetfelszerelésben. Amikor szóvá teszem ezt a kis részletet, félmosollyal, magabiztosan mondja egyikük, hogy napersze, kinyitják ők azt korábban. És így is van, nincs is ezzel semmi baj. Én viszont várom, hogy föltöltődjön a masina (csak reggel vettem észre, hogy van konnektor), aztán boltba indulok, valami reggelit és útravalót vennék. Kilenc is elmúlt, amikor majdnem nekiszaladok egy fotocellás ajtónak, és nem én vagyok az egyetlen, utánam egy perccel az oldalbejáratnál akad fönt valaki. A következő ábécé is csak fél tízkor nyit. Szokatlan élmény látni, hogy az élelmiszerboltok még nincsenek nyitva, a bárok viszont igen. De találok egy másikat, amiben már van esélyem beszerezni a napi gyümölcs-/édesség-/húsadagomat. Először találkozom a <em>paraguayo</em> nevű lapított őszibarackkal.<br /><br />Elindulok, a domboldalban utánam szól anya és lánya, Santiago felé megyek? Mert akkor ne erre menjek, ez az út visszavisz a városba. Köszönöm, elindulok visszafelé. 15 másodperc után megint utánam kiabálnak, az is. :) Nem akarózott megtalálnom az igazit, alighanem, mert éreztem, hogy emelkedni fog. Hosszan, és jócskán. Korán indultam, a térkép mellett (amin tényleg ott az útvonal, csodás) még egy segítségem van, a szembe jövő zarándokok. Köztük egy japán csapat, már kicsit szétszóródva, nyitottan, mosolyogva, jókedvűen. Ez a szakasz sincs jelölve visszafelé, de a kardinális pontokon azért ott vannak a sárga nyilak. A nap tűz, idefelé Hospitalnál olvastam, hogy Ceeig nincs lehetőség enni, inni, tehát a következő 15-20 kilométeren nem lesz bár. Megyek tehát fölfelé, szemben velem a többiek, de nincsenek sokan. Az utolsóval délután kettőkor találkozom. A terep elég unalmas, kis változatosságot a kis pihenő és kápolna adják, nagyjából félúton, ott egy német lánnyal beszélgetek egy sort. Ahogy sokan mások, ők is szállodai szobát foglaltak Fisterrában, az utat lezárandó „megérdemlem” alapon.<br /><br />Szóval semmi különös, Hospital előtt egy kis saras szakasz (ahhoz képest, hogy három napja nem esett, mi lehetett itt korábban...), néhány kilométer aszfalt, és az ismerős utolsó kilométerek visszafelé. Szép, nyugodt levezető szakasz lehet ez a másik irányban. Viszont Muxía felé sokkal hatásosabb, ahogy fölbukkan az óceán. Itt már mesziről kéklik.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/CeeOlveiroa"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOGmodMV2aJbpoURSZDZmT34w__NuBCBGPydjGWX_VnRxWSX_AuCTcJvIQ1tfgiwbWNwdj2QnOQkutbzcpUQYKX3A7YIRXA7CH7ViTbG50sS6pOAjIV24l1jdBgzlVR9vpCZWWHOrZgE4/s400/06-02-olveiroa.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5211509947056506626" /></a><br /><a name="more"></a>Az utolsó kutyakaland, és magyarok! Kattints!<br /><br /><span class="fullpost"><br />Az Olveiroa előtti utolsó buszmegállónál megtalál az egész út legijesztőbb kutyás élménye. Mesziről látom, hogy egy ház kapujában ott táborozik az eb. Figyeljük egymást, és úgy döntök, hogy nem masírozok el előtte, egy elágazás van a ház előtt, inkább kerülök 20 métert, és oldalt megyek el, a ház mellett, gondolom. Így is lesz, de ahogy a kerítés sarkához közeledem, nekem ront a kutya. Olyan lendülettel, és úgy vicsorogva, hörögve, hogy megáll bennem az ütő. Persze, megáll a kutya is, de tőlem másfél méterre, nem többre. Termetre is pont akkora, hogy felé mozogni már nem nagyon van kedvem, ijesztek szóval, de mégis közelít hozzám. Közben rájövök, hogy kezemben a kamera, tényleg azt vizionálom, hogy kameratussal fogok kutyát ütni... Aztán, ahogy fordulnék, tolatnék vissza, hogy mondjam neki, ne legyenek kétségei, vissza fogok jönni érte, eszembe jut, hogy le is filmezhetném. Ekkorra persze az állóháború miatt enyhült a nyomás, éreztem már, hogy ebből sem lesz kutyaharapás. Ahogy emelem a kamerát, ő elkezd hátrafelé sandítani, nem tudom, hogy hallott-e valamit a házból, én nem láttam odabent embert. Mindenesetre egy lépés ide, egy oda, és már szalad is vissza, a posztjára, a felvétel elmarad...<br /><br />Kettőre érek Olveiroába, lerakom a zsákom a csinos kis sorba, és eszem ágában sincs a tűző napon ücsörögni, megyek az étterembe. Éppen időben, hogy elcsípjem Arguiñanót, amint a <span style="font-style:italic;">Besame mucho</span>-t énekli a tévében, és csinál egy ehető héjú feketekagylót, amit megkóstolnék szívesen. A szállodában a már ismert kapkodás, jönnek a zarándokok, a helyi munkások, az üzletvezető lány meg szaladgál ide-oda, és elnézést kér.<br /><br />Fél négyre fölballagok, az hospitalera fura gesztussal fogad, de aztán megbeszéljük, hogy megyek visszafelé, az nem kizáró ok... Újabb meglepetés, két napja új szabályok léptek életbe a zarándokok prioritását illetően. Ennek megfelelően esélyem sincs, hogy bekerüljek. A kevés kilométert gyaloglók csak a többiek után, a visszafelé haladók pedig csak du. öt vagy hat után kerülhetnek sorra. Eközben megérkezik John is, ő Muxíából gyalogolt vissza. Különösebben nem érint meg minket az eset, de erre már neki sincs szüksége, úgy dönt, másnap inkább buszozik velem Santiagóba. Ötig eltöltjük az időt a bárban, elmélkedünk, azután fizetünk és lepakolunk a konyhában (az albergue konyhájában). Tusolás után fölmegyünk a fölső bárba, érdeklődni a buszokról (az alsóban nem helyiek dolgoznak), három lehetőségről beszélnek: Nyolc kilométer séta Baíñasba, de nem tudni, mikor és mennyi busz van. Hét kilométer séta reggel, délkeletre A Picotába, onnan nyolckor megy busz. A 3. variáció volt a meggyőző, 7:30-kor indul busz a bár elől Cee-be, onnan meg valahogy eljutunk Santiagóba.<br /><br />Az étteremben vacsoráztunk, azt mondtam, ha még egyszer gallego leves az első fogás, a másikat választom. De a vegyes salátát csak nem mertem, így hát gallego leves, sült marha lett a vége, házi flannal. Utána hosszú beszélgetős este, a blogdeficit ismét nőtt. A háziasszonyunk a régi ismerettségre való tekintettel minden másra, amit fogyasztottunk, meghívott minket. Közben kiderült, a szálloda árképzése is elég rugalmas, érdemes lehet alkudni. Majdnem elfelejtettem, 6 hét után magyar szót hallottam délután, két kedves lány érkezett, amíg csalódottan várakoztam az albergue előtt. Sokat nem beszéltünk, végül. Az estét megkoronázandó még egy négyfős magyar társaságnak segítettem elrendezni a kártyás fizetős gondjait az étteremben, magyarinvázió volt... („De szépen beszélsz spanyolul.” :P) Aztán még a főnök úr hívott volna meg a tolmácsszolgálatért egy pohár borra, de tudjuk, hol a határ (copyright by Mészi), várt a konyhakő. Ahol már három kolléga aludt csendesen.<br /><br />Köztük egy portugál srác (végig azt hittem gallegóul beszél, ezek szerint az északi portugált lehet, hogy értem), aki mesélte, hogy délután, amíg várakozott, valaki kidobott egy papírfecnit a mellette levő kukába. Kicsit ránézett, megforgatta, egy Negreira-Olveiroa buszjegy volt. :) Széép.<br /><br /><a href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/CeeOlveiroa"><blockquote></blockquote>Cee - Olveiroa</a> @ Picasa - (<a href="javascript:PicLensLite.start({feedUrl:'http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/pandoukht/album/CeeOlveiroa?kind=photo&alt=rss&hl=hu&thumbsize=160u&orderby=date&sort=ascending&max-results=1000'});">PicLens</a>)<br /><div id="pwFeed" style="text-align:left;"></div><script type="text/javascript"> var imgNum = 0; var pwaHeader = false;var albumDisplay = false;var pwaHorizontal = true; var pwaSlideShow = false; var pwaSlideSpeed = 5000; var pwaImageSize = 64; var pwaImageFeed = 20; var pwaBorder = false; var pwaBorderSize = 2; var pwaBorderColor = '#000'; var pwaCurrent = 0; var numImageSize = parseInt(pwaImageSize,10); function pwShow(root) {var feed = root.feed; var entries = feed.entry || [];var pwTitle = feed.title.$t;var album = feed.link[1].href;pwf= document.getElementById('pwFeed');cDiv = document.createElement('div'); if(pwaSlideShow){cDiv.style.position = 'relative'; pwfw = numImageSize +5; pwf.style.width = pwfw + 'px';pwf.style.margin = '0px auto 0px auto';} cDiv.style.textAlign = 'center'; if(pwaHeader){hDiv = document.createElement('div');if(pwaSlideShow){ hwidth = numImageSize + 5;hDiv.style.width = hwidth +'px';} if(pwaHorizontal){hDiv.style.textAlign = 'left';hDiv.style.paddingLeft = '5px';}else {hDiv.style.textAlign = 'center';}h2 = document.createElement('span');h2a = document.createElement('a');h2a.id = 'pwHeading';h2a.href = album; h2t = document.createTextNode(pwTitle);h2a.appendChild(h2t); h2.appendChild(h2a); hDiv.appendChild(h2);pwf.appendChild(hDiv);}ul = document.createElement('ul');ul.id = 'pwaUL';ul.style.listStyleType = 'none';if(pwaSlideShow){ulh = numImageSize +10;ul.style.height = ulh + 'px';}if(pwaHorizontal){ul.style.textAlign = 'left';}ul.style.margin = '5px 0px 0px 0px';ul.style.padding = '0px';if(feed.entry.length > pwaImageFeed){pwaFetch = pwaImageFeed;}else {pwaFetch = feed.entry.length;} for (var i = 0; i < pwaFetch ; ++i){var entry = feed.entry[i];var title = entry.title.$t;var jsonImage = entry.media$group.media$content[0].url;var link = entry.link[1].href;li = document.createElement('li');li.style.backgroundImage = 'none';if(pwaHorizontal){li.style.display = 'inline';li.style.padding = '3px';li.style.textIndent = '-3px';li.style.verticalAlign = 'sub';}if(pwaSlideShow){li.style.position = 'absolute';li.style.top = '3px';li.style.left = '0px';li.style.padding = '0px';li.style.margin = '0px';li.style.textIndent = '0px';}li.style.border = '0px';if(pwaSlideShow){li.style.display = 'none';li.id = 'pwa' + imgNum;}a = document.createElement('a');a.id = 'pwaImage' + imgNum;a.href = link; a.title = title;img = document.createElement('img');img.src = jsonImage + '?imgmax=' + pwaImageSize + '&crop=1';if(pwaBorder){img.style.padding = '2px';img.style.border = pwaBorderSize + 'px ' + pwaBorderColor + ' solid';} if(pwaHorizontal){img.style.display = 'inline';}img.style.width = pwaImageSize + 'px'; img.style.height = pwaImageSize + 'px';a.appendChild(img);li.appendChild(a);ul.appendChild(li);imgNum++;}cDiv.appendChild(ul);pwf.appendChild(cDiv);if(pwaSlideShow){pwaPlay();}}function pwaPlay(){if(pwaCurrent >0){pwPrev = pwaCurrent - 1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');} else {pwPrev = imgNum -1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');}initImage('pwa'+pwaCurrent,'fadeIN'); if(pwaHeader && albumDisplay){pwht = document.getElementById('pwaImage' + pwaCurrent); pwh =document.getElementById('pwHeading'); pwh.innerHTML = pwht.title; pwh.href = pwht.href;} pwaCurrent++; if (pwaCurrent == imgNum){pwaCurrent = 0;}setTimeout('pwaPlay()', pwaSlideSpeed)} function initImage(currentID, type) {imageId = currentID;image = document.getElementById(imageId);setOpacity(image, 0);image.style.visibility = 'visible';if (type == 'fadeIN'){fadeIn(imageId,0);image.style.display = 'block';} if (type == 'fadeOUT'){fadeOut(imageId,100);}}function setOpacity(obj, opacity) { opacity = (opacity == 100)?99.999:opacity;obj.style.filter = 'alpha(opacity:'+opacity+')';obj.style.KHTMLOpacity = opacity/100;obj.style.MozOpacity = opacity/100; obj.style.opacity = opacity/100;}function fadeIn(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity <= 100) {setOpacity(obj, opacity);opacity += 10;window.setTimeout("fadeIn('"+objId+"',"+opacity+")", 100);} }}function fadeOut(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity >= 0) {setOpacity(obj, opacity);opacity -= 10; window.setTimeout("fadeOut('"+objId+"',"+opacity+")", 100);}if (opacity < 10) {obj.style.display = 'none';}}} </script><script type="text/javascript" src="http://picasaweb.google.com/data/feed/api/user/pandoukht/albumid/5208398192071619489?alt=json-in-script&callback=pwShow&kind=photo"></script><br /><br /><iframe frameBorder="0" src="http://www.wikiloc.com/wikiloc/spatialArtifacts.do?event=view&id=143169&measures=on&title=on&near=off&images=off&maptype=H" width="450px" height="400px"></iframe><br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-86904805043075263282008-06-01T23:55:00.002+02:002008-07-19T12:34:54.291+02:00[út] Fisterra - CeeIgen, a beharangozás szerint ennek a szakasznak Fisterra – Corcubión (San Roque) névre kellene hallgatnia, de nem hallgat. Részletekről később. Az esti pontossághoz hasonlóan reggel is megjelenik hospitalerónk, és vendéglátósan szólva, elkezdi a hátunkra pakolni a székeket, vasárnap, reggel nyolckor ki vagyunk rúgva. Mondanom sem kell, minden üres, halott, csak a szemközti bárban gyülekeznek a zarándokok, de én nem, kicsit ismerkedem a várossal, zsákkal a hátamon. Egészen szép, szomorú időben. Muxíához képest határozott turisztikai lehetőségeket látok, a régi város egészen csinos is lehetne, akár. A tegnapi aszfalt után még nem akarok indulni, messzire nem jutnék, közelre meg minek korán érkezni.<br /><br />Inkább beülök reggelizni, megint blogírást tervezek, de felbukkan a német srác és a barátnője Negreirából, leülnek hozzánk. Már a hazautat tervezgetik, a buszmenetrendről elég ellentmondásosak az információik, de az látszik, hogy nem egyszerű eljutni a városból sehova. Közvetlen buszok talán nincsenek se Muxíába, se Santiagóba. Azt is mesélik, hogy tegnap láttak valakit, mellig vizesen, el volt vágva a térde, és azt mondta, hogy átkelt a folyón. Volt egy tippem, ki lehetett... Közben a szomszéd asztalnál is összegyűlik a társaság, Zsanett éppen Johnt korholja, amiért már reggel tízkor egy pohár sört rendel. John meg csak vigyorogva bök az asztalunk felé, azon két szép pohár albariño virít. Becsszóra az öregektől láttam Castro Urdialesben, hogy így kell...<br /><br />Reggeli után ciber kávézó, ott találom az előző esti Die Toten Hosen rajongó tűzgyújtónkat, aki rövid ideig az eltűntek listáját is megjárta. De ezek szerint meglett. Meséli, hogy is tűnt el, közben ismerős arc jelenik meg az ajtóban, Peter. Együtt indulunk ebédelni a Don Percebesbe, ami állítólag egy kiváló tengeri kajás étterem. Jönnek is utánunk a spanyol családok, el is hiszem... Peternek (négy éve) visszatérő vendégként protekciója van, neki akkor is van napi menü, amikor egyáltalán nincs. Például ma. Ismét polipot csipegetünk, másodikként pedig, alighanem párolt tőkehalat kis főtt krumplival, picit megvariálva. Nem esek hanyatt a dologtól, de a sok marha és gallego leves után azért kis öröm. És a desszert: <em>orujo torta</em>. Kicsit a sajttortához hasonlító, törköly ízesítésű hideg tortaszelet. Finom.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/FisterraCee"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSypChaRfPhA96rkK_s0asI5FjF0kpwA-2xKxI8khT2730Vlhr5hTbaodVdg9DzzE1sdKD3U9Fy5uBf32rqnw9dPN_W0IKSLl_tC8KGhk-RTEljsHKu6GvQqOzDWtWlMgn8d6xOCNgiso/s400/06-01-cee.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5210357632815336962" /></a><br /><a name="more"></a>Ember a vízben, és Corcubión: köszönöm a „vendéglátást”.<br /><br /><span class="fullpost">Majd elfelejtettem, Peter ebéd közben seggigérőhajú hippi korszakából mesél az LSD élményeiről. Ezeket még azelőtt élte át, hogy én megszülettem. Riszpekt! :D És kiderül, igen, ő átkelt a folyón. Nem úgy, ahogy én próbáltam, botra támaszkodva, hanem a zsákját kézben tartva, a lépőköveken. Valahol, kicsit félút előtt esett bele a vízbe, akkor vágta el a térdét is. :) Szerencse, hogy nem törte össze jobban magát. Valahogy sikerült talpra állnia a mederben, és a zsákját sem engedte el (ami vízálló belső huzatos), és folyásirány szerint a kövek alatt átgyalogolt a mellig érő vízben. A túlparti kis faluban egy ácsorgó nénike nemzetközileg könnyen értelmezhető gesztusokkal adta tudtára, hogy szerinte Peter nem normális. És valóban, az átkelés után, ahogy mesélte, nem a jóleső „megcsináltam” érzés lett rajta úrrá, hanem az „ott is maradhattam volna”. Megegyezünk, hogy valószínűleg a mederben, de cipőben gyalogolva lett volna egy fokkal könnyebb az átkelés. Nekem is volt egy ilyen érzésem, de nem akartam 18 kilométert csuromvizes cipőben gyalogolni, köszönöm.<br /><br />Eközben lassan megtelik az étterem, fölszabadítjuk az asztalt, és három körül elindulok <strong>Corcubión</strong>ba. A többiek szépeket meséltek róla, hajt a kíváncsiság. A várostól egy kilométerre sincs az első, és az egyik legnagyobb fisterrai strand, rövid, egészen rövid hezitálás után már fekszem is a homokban, zenét hallgatok, és élvezem a - kicsit szeles - jó időt. Fürödni most nincs kedvem, négy körül megint úton vagyok.<br /><br />Ez a szakasz hivatalosan csak egy irányba jelölt, visszafelé már nem vezetnek az érkező zarándokok sem. Egész délelőtt folyamatosan érkeztek Fisterrába, talán, ha néggyel-öttel találkozom, az út elején. Viszont a legjobbkor jöttem rá, hogy ezek a szakaszok a térképemen vannak, a jelzések hiánya miatt nem tévedek el. Egészen az alberguéig. Kicsivel hét előtt megtalálom az albergue nyilát, és követem szűk egy kilométeren keresztül, ránézek a térképemre, valami nem kóser. Corcubión a másik irányban van. Visszafordulok. Kis kevergés után leérek a városba, onnan már látom <strong>Cee</strong>t, de az ottani albergue nem érdekel, meg is kérdezek valakit, megvan az irány: ismét hátra arc. Útközben egy néni meg is állít, részletesen leírja hol az albergue, belém hasít a felismerés, majdnem egy órája mentem el mellette. De most már mindegy, megnézem.<br /><br />Nyolc után pár perccel meg is érkezem, alighogy belépek, mellém, elém lép egy korosabb hölgy. Köszönök szépen, mondom kedvesen, mi járatban. A válasz egy kérdés: honnan jöttem? Fisterrából. Erre: nagyon sajnálja, de nem. Kiül az értetlen döbbenet az arcomra, tényleg nem értem: mi nem? Abból az irányból nem. Nem hiszek a fülemnek, 1100 kilométer alatt sehol nem hallottam ilyesmit (nyilván, nem visszafelé mentem, de mások igen). Csatlakozik egy öregúr, és először elkezdi mondani, hogy nem normális, hogy visszafelé megyek, és nem normális, hogy ilyen későn érkezem. Mondom neki, hogy én követem az útikönyveim, azok szerint mindkét irányban bejárható az út, ráadásul szeretném bezárni a háromszöget Olveiroáig. Meg így ebbe nem nagyon mennék bele, mi normális, mi nem az... Erre azt találja mondani: miért nem megyek inkább busszal? Az is nagyon szép. Megintcsak reagálni sem tudok, nem hiszek a fülemnek. Talán kinyögök valami olyasmit, hogy nem akarok busszal menni.<br /><br />Hogy miért ilyen későn? El is tévedtem, majd lementem Corcubiónba, onnan jöttem vissza. - Dehát Ceeben is van albergue! - Igen, de én ide jöttem (később mondom is, miért). Mindezt még mindig az ajtóban állva, hátamon a zsákkal! És megkezdődik a vallatás...<br /><br />– Hol aludt?<br />– A fisterrai alberguében.<br />– Nem mondták ott, hogy hol vagyunk? (Korábban elhangzott egy olyan kérdés is: nem mondták, hogy ebből az irányból nem fogadnak be? Kérdem én, miért mondták volna, hol az albergue, ha nem fogadnak be? Mindegy, apróság.)<br />– Nem kérdeztem, azt terveztem, hogy maradok még egy éjszakát.<br />– De nem lehet két éjszakát maradni.<br />– Tudom, ajánlottak szállásokat a városban. De annyi szépet hallottam erről az alberguéről, kíváncsi voltam rá.<br /><br />Ebben a pillanatban fölbukkan Katja, integet, én is köszönök neki. A hölgy, aki akcentussal beszéli a spanyolt, azonnal neki szegezi a kérdést: Mikor láttad utoljára? Katja kotorászik az emlékei között, én kijavítom, de a lényeg, még a primitivón, legalább két hete. Mesélem neki, hogy hallottam róla mástól, hogy együtt gyalogoltak. Picit beszélgetünk. Erre kapok egy esélyt, úgy tűnik: na, adjam oda a zarándokútlevelem. Nem a fisterrásat, a másikat. Megintcsak nem értem. Közben az úr folytatja: Igen, igen, szépeket mondanak. Igen, az alberegue önkéntes, de bele kell számítani a vacsora és a reggeli árát is. (Micsoda? Önkéntes? Kell? Borzasztóan hangzik.)<br /><br />És elkezdik szajkózni, hogy mi nem a Xuntától vagyunk. Ez az egyesület alberguéje. Nem mondom nekik, hogy nekem aztán édesmindegy, kinek az alberguéje. Mindig is az volt. Közben kezd leesni, hogy az öregúr azt képzeli, én azért jöttem ide, hogy megússzam a 15-20 eurós hostal árat, és én itt nem fogok fizetni.<br /><br />Közben a háziasszony elkezdi mustrálni a zarándokútlevelem, ellenőrzi a dátumokat, a pecséteket. Erre már kezd fölmenni bennem a pumpa. Ugyebár még mindig talpon állok, a zsákom csak azért nincs a hátamon, mert levettem, hogy kivegyem belőle a credencialt. Mondom méltatlankodva, hogy nem vagyok turista, túl vagyok minimum ezer kilométeren, Irúnból indultam, és ez az utolsó előtti napom. – Igen-igen, de egészen biztosnak kell lennünk. (Miben, könyörgöm? Hogy dobni fogok pénzt a kasszába? Hogy nem vagyok szipuzó KMK? Hogy nem szarok a padlóra? Döbbenet.) Ezen a szűrőn úgy tűnik megbukom, ugyanis a hölgy föláll, és kimegy. Valahogy az az érzésem, hogy akárhány szűrőn átmentem volna, mindig lett volna még egy. A végén talán a szonda is előkerült volna. Csak, hogy lehessen valamire hivatkozni. Arra ugyanis, hogy nincs üres ágy, egy pillanatig nem hivatkoznak.<br /><br />Kettesben maradok az öreggel, aki int a társalgó felé, hogy itt már a többiek a vacsorához készülődnek. És hogy ezt így nem lehet... Erre mesélem neki, hogy igen, voltam már ilyen alberguében, ami hasonló normák szerint működött. De nem, nincs még egy ilyen albergue, ami önkéntes lenne, vacsorával, reggelivel, nincs ilyen az egész francia úton. Most már én is fölcsattanok, hogy mit tudom én, mi van a francián, az északiról jöttem. És mutatom neki a pecsétet az asztalon heverő útlevelemben, mondom az albergue nevét, helyét. (Egyébként most mondok hármat: Güemes, Zenarruza, Bodenaya...) Látom, hogy kezd kicsit elbizonytalanodni. Meg is kérdezem: - Akkor most kidobnak az utcára? - Nem tudom.<br /><br />Bravó. A néni valószínűleg telefonált Ceebe, és mivel azt mondták neki, hogy van üres ágy, további ismerkedés helyett csak annyit mondott, menjek oda. Tehát este negyed kilenckor kidobtak egy „albergue de peregrinos” névre hallgató intézményből, különösebb koherens indoklás nélkül. Én megköszöntem szépen a szíves vendéglátást, elköszöntem, és mentem Cee felé (az egyetlen emberi gesztus, amit kaptam a tíz perc alatt az volt, ahogy az öregúr elmagyarázta, hol keressem a szállást, addig úgy kezeltek, mint valami gyanúsítottat), tovább.<br /><br />Bő fél óra alatt oda is értem, kicsit keveregtem a városban, kérdezősködtem. Kedves volt, ahogy egy idősebb és egy fiatalabb nőből álló párost megkérdeztem, tudják-e, hol van az albergue, a fiatalabbik mosolyogva mondta: hát a felnőttképzőben. Az idősebb nyugalmát megőrizve mondta kedvesen: de mivel nem tudja, hol van a felnőttképző, elmagyarázom. :) Még két segítséget kértem, és naplemente előtt, tíz körül meg is érkeztem. Szerencsém volt, éppen volt ügyeletes a polgárőrségen, eligazított. Ő is mondta, hogy mivel sok panasz volt a hajnalban kelőkre, a kaput csak reggel nyolckor nyitják. Négyen vagyunk, a többiek már ágyban. Meleg víz nincs, túlélem. A fisterrai homok még a bőrömön. Nem baj, lecuccoltam, és kimentem kicsit sétálni, friss levegőt szívni, megnyugodni. Azért kicsit dolgozott bennem az ideg. Öt hét után, ezer kilométer fölött megkaptam az első igazán negatív élményt, megalázó volt, semmi köze ahhoz, amit megismertem, megéltem egészen addig. De aludtam rá egyet, és továbbléptem, van rengeteg szép élmény, szép emlék, ami fontosabb nekem ennél.<br /><br /><a href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/FisterraCee">Fisterra - Cee</a> @ Picasa - (<a href="javascript:PicLensLite.start({feedUrl:'http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/pandoukht/album/FisterraCee?kind=photo&alt=rss&hl=hu&thumbsize=160u&orderby=date&sort=ascending&max-results=1000'});">PicLens</a>)<br /><div id="pwFeed" style="text-align:left;"></div><script type="text/javascript"> var imgNum = 0; var pwaHeader = false;var albumDisplay = false;var pwaHorizontal = true; var pwaSlideShow = false; var pwaSlideSpeed = 5000; var pwaImageSize = 64; var pwaImageFeed = 20; var pwaBorder = false; var pwaBorderSize = 2; var pwaBorderColor = '#000'; var pwaCurrent = 0; var numImageSize = parseInt(pwaImageSize,10); function pwShow(root) {var feed = root.feed; var entries = feed.entry || [];var pwTitle = feed.title.$t;var album = feed.link[1].href;pwf= document.getElementById('pwFeed');cDiv = document.createElement('div'); if(pwaSlideShow){cDiv.style.position = 'relative'; pwfw = numImageSize +5; pwf.style.width = pwfw + 'px';pwf.style.margin = '0px auto 0px auto';} cDiv.style.textAlign = 'center'; if(pwaHeader){hDiv = document.createElement('div');if(pwaSlideShow){ hwidth = numImageSize + 5;hDiv.style.width = hwidth +'px';} if(pwaHorizontal){hDiv.style.textAlign = 'left';hDiv.style.paddingLeft = '5px';}else {hDiv.style.textAlign = 'center';}h2 = document.createElement('span');h2a = document.createElement('a');h2a.id = 'pwHeading';h2a.href = album; h2t = document.createTextNode(pwTitle);h2a.appendChild(h2t); h2.appendChild(h2a); hDiv.appendChild(h2);pwf.appendChild(hDiv);}ul = document.createElement('ul');ul.id = 'pwaUL';ul.style.listStyleType = 'none';if(pwaSlideShow){ulh = numImageSize +10;ul.style.height = ulh + 'px';}if(pwaHorizontal){ul.style.textAlign = 'left';}ul.style.margin = '5px 0px 0px 0px';ul.style.padding = '0px';if(feed.entry.length > pwaImageFeed){pwaFetch = pwaImageFeed;}else {pwaFetch = feed.entry.length;} for (var i = 0; i < pwaFetch ; ++i){var entry = feed.entry[i];var title = entry.title.$t;var jsonImage = entry.media$group.media$content[0].url;var link = entry.link[1].href;li = document.createElement('li');li.style.backgroundImage = 'none';if(pwaHorizontal){li.style.display = 'inline';li.style.padding = '3px';li.style.textIndent = '-3px';li.style.verticalAlign = 'sub';}if(pwaSlideShow){li.style.position = 'absolute';li.style.top = '3px';li.style.left = '0px';li.style.padding = '0px';li.style.margin = '0px';li.style.textIndent = '0px';}li.style.border = '0px';if(pwaSlideShow){li.style.display = 'none';li.id = 'pwa' + imgNum;}a = document.createElement('a');a.id = 'pwaImage' + imgNum;a.href = link; a.title = title;img = document.createElement('img');img.src = jsonImage + '?imgmax=' + pwaImageSize + '&crop=1';if(pwaBorder){img.style.padding = '2px';img.style.border = pwaBorderSize + 'px ' + pwaBorderColor + ' solid';} if(pwaHorizontal){img.style.display = 'inline';}img.style.width = pwaImageSize + 'px'; img.style.height = pwaImageSize + 'px';a.appendChild(img);li.appendChild(a);ul.appendChild(li);imgNum++;}cDiv.appendChild(ul);pwf.appendChild(cDiv);if(pwaSlideShow){pwaPlay();}}function pwaPlay(){if(pwaCurrent >0){pwPrev = pwaCurrent - 1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');} else {pwPrev = imgNum -1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');}initImage('pwa'+pwaCurrent,'fadeIN'); if(pwaHeader && albumDisplay){pwht = document.getElementById('pwaImage' + pwaCurrent); pwh =document.getElementById('pwHeading'); pwh.innerHTML = pwht.title; pwh.href = pwht.href;} pwaCurrent++; if (pwaCurrent == imgNum){pwaCurrent = 0;}setTimeout('pwaPlay()', pwaSlideSpeed)} function initImage(currentID, type) {imageId = currentID;image = document.getElementById(imageId);setOpacity(image, 0);image.style.visibility = 'visible';if (type == 'fadeIN'){fadeIn(imageId,0);image.style.display = 'block';} if (type == 'fadeOUT'){fadeOut(imageId,100);}}function setOpacity(obj, opacity) { opacity = (opacity == 100)?99.999:opacity;obj.style.filter = 'alpha(opacity:'+opacity+')';obj.style.KHTMLOpacity = opacity/100;obj.style.MozOpacity = opacity/100; obj.style.opacity = opacity/100;}function fadeIn(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity <= 100) {setOpacity(obj, opacity);opacity += 10;window.setTimeout("fadeIn('"+objId+"',"+opacity+")", 100);} }}function fadeOut(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity >= 0) {setOpacity(obj, opacity);opacity -= 10; window.setTimeout("fadeOut('"+objId+"',"+opacity+")", 100);}if (opacity < 10) {obj.style.display = 'none';}}} </script><script type="text/javascript" src="http://picasaweb.google.com/data/feed/api/user/pandoukht/albumid/5208395821249671857?alt=json-in-script&callback=pwShow&kind=photo"></script><br /><br /><iframe frameBorder="0" src="http://www.wikiloc.com/wikiloc/spatialArtifacts.do?event=view&id=143168&measures=on&title=on&near=off&images=off&maptype=H" width="450px" height="400px"></iframe><br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-16973684644535618872008-06-01T12:45:00.003+02:002008-06-08T22:10:51.213+02:00Megérkeztem (II.)Tegnap megérkeztem Fisterrába (Finisterre), este megvolt az itt szokásos ruhaégetés, naplementenézés (naplementevárás, inkább, látni sajnos nem láttuk - a felhőktől). Gondolkoztam rajta, hogy maradok még egy napot, de inkább kettéosztom a visszautat, és ma elsétálok Corcubiónba.pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-30840705173781607762008-05-31T23:54:00.015+02:002008-07-23T20:35:08.596+02:00[gasztro] GalíciaGalícia komoly újdonságokat hoz a már-már egyhangú kantábriai-asztúr hetek után. Persze, ott vannak a pote jellegű rusztikus ételek, de minden eddiginél szélesebbre tárul az Atlanti-óceán éléskamrájának kapuja, megjelenik a tányéron a disznó, és új borokkal is ismerkedünk.<br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtVyg8-dZ29vlTynJkloGvcqM9uu-AUKMhJza5q5FZichspqP6VIC9KB_q5MxNulTdQqo25DCWg2vg7XFl6p0b0QlBQOfDMrSLA2Rsg_Xg908o5DyHENvGxm5flMeBYB_Sx6-MGI-2MLU/s400/pulpo.jpg" border="0" alt="pulpo" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5212955610439554354" /><br /><a name="more"></a>Polip, disznófül és egyéb „gusztustalanságok”. Mindjárt.<br /><span class="fullpost"><br />Az új ízekkel való ismerkedéskor egyáltalán nem mindegy, mit, hol próbálunk ki. Hallgassunk a helyiek tanácsaira! Például, kissé szégyenlősen mondják Santiagóban, hogy hát, igen, tengeri ételeket talán nem a városban érdemes kóstolni. Legfeljebb egy-két helyen. A most következő ételeket a legjobb kis csapatban csipegetni, <span style="font-style:italic;">picoteo</span>, a spanyolok is így hívják...<br /><br /><h3>Ételek</h3>A <span style="font-weight:bold;">pulpo a la gallega</span> vagy <span style="font-style:italic;">pulpo gallego</span> Galícia emblematikus étele. A leghíresebb <span style="font-style:italic;">pulperíá</span>k, érdekes módon, nem feltétlen a tengerparton vannak. A Fonsagradáról és Melidéről is azt hallottam, hogy a legjobb polipot egész Galíciában ott csinálják. Ugyanis ez polip, szépen, komoly műgonddal levágva, elkészítve, fűszerezve (kis olivaolajjal, piros paprikával). Egyáltalán nem nehéz elrontani, mégis többnyire jól csinálják.<br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGCotP7YgjzF_KR2C_5keukgejcGQo4k9bevjXRuqLw3TnCBG84EGajAM6JhdLnGr8mNC2Bk_KcHP2Sj3mfwJR-Sg0w4_5Iu5f2lpBz6kMG8UEyIVbYftUuYZK7kRIscM4xhXZOURzw-E/s400/padron.jpg" border="0" alt="pimientos de padrón" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5212962541405265714" /><br />A másik csoda a <span style="font-weight:bold;">pimientos de Padrón</span> a Padrón paprika (vagy padróni paprika), ugyan termesztik már több helyen Spanyolországban, ez az igazi. Bulvártévéműsorok látogatnak el kamerával májusban, júniusban az első szüretre Padrónba. Leggyakrabban előételként teszik az asztalra, forró olivalajban kisütve, nagyszemű tengeri sóval megszórva, kis olajjal meglocsolva, melegen. Egyik csíp, a másik nem. Ez a „spanyol rulett”. :)<br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEha_Qu8SXUxXwcglSkqYpnqAaJ2Pjhuu4Mrhk18zu9Vncajf2paC5BCzQtfFAfW616E38sEMHRyKHuSvBKKqotQw9t3mOMT2K6FodUvwGatcLrVpTLZzv-KASCZJ_C8SDFF2OwPa_3JIIg/s400/2300003443_15df37bf2a_b.jpg" border="0" alt="cocido gallego" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5212958520554915810" /><br />Ha volt pote Kantábriában és Asztúriában, lesz itt is. Csak a megközelítés változik. Vegyél egy potét, vedd ki belőle a szárazanyagok nagy részét, minden húst, és ezt második fogásként tálald <span style="font-weight:bold;">cocido gallego</span> néven! A maredékot pedig levesként, <span style="font-weight:bold;">caldo gallegó</span>ként. Finom, finom, de unalmas egy idő után. Bár, persze mindenhol más. A cocido egészen olyan, mint egy jó székely töltött káposzta, csak nem összedarálva-összecsomagolva. Ettől van íze a caldónak is (és ezzel a képpel eloszlatnám azt a tévhitet, hogy a caldo gallego vegetariánus :).<br /><br />Említettem, hogy errefelé nagyobb szerephez jut a disznó. Ennek szép példája a <span style="font-weight:bold;">lacón</span>, ami tulajdonképpen egy vékonyra szeletelt főtt sonka, a poliphoz hasonlóan tálalva, néha kelkáposztával kísérve.<br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh90lbDTct0O4NtJ9NnLr91ayaBz_GJLenHQujvMGhJKqD_kFYDtKlaV1aleuqFhSWI5LiRyPLYaoek8MirF4Vi7ITJBBjcTfJjJLwYnODiNtnkL5oUqrMJpEedUqH3HpyXTRt00VHKjrI/s400/1150061211_f3750aba13_b.jpg" border="0" alt="empanada" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5212966651336653442" /><br />A végére hagytam, mert nekem annyira nem jön be, de kétségtelenül igazi galíciai étel, a napi menükben is gyakran fölbukkan, ez az <span style="font-weight:bold;">empanada gallega</span>. Gyakorlatilag egy pite, többnyire tonhalas, paprikás, hagymás raguval töltve, de tulajdonképpen variálható a töltelék.<br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjecfu5qOtHOeLvP-0P3VwANNk1r9OgGwQvVKKsILWX-XpOPp3Ex1attfeH6ur1y0kCoFut2iJdXDskqTJqheX2B3Pvx-9U7Pnh40K0N_RjLZ2kPJ7Hkt6faMb0KeAsEZ0vTg9rb8GoHj8/s400/1538755885_978997c19c_b.jpg" border="0" alt="tetillas" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5212966837900660882" /><br />Szóra érdemesek még a galíciai sajtok, nem mélyedtem el annyira bennük, mint az asztúr testvéreik között, de a legismertebb a <span style="font-weight:bold;">queso de tetilla</span> névre hallgató tehéntejből készült sajt (a.k.a: csöcsöcske sajt). A szilárd kéreg alatt szinte kenhetően krémes a belseje. Létezik nemesfákkal füstölt változata is. Nem a kedvencem, nekem ez túl sima.<br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKqIz1wFgbpClv36lD3w0ddDUXUyikuwXsbR6i5niIY_jd6rLOHYltpS62R89BpTIESR3lgs3T95BX5xwnCR4pL_5R1EbEWL67W5GDWlFvbnICLPPc1QoMBHpqpdDgQAPHw2TgbO1fdj0/s400/312339948_8131039e97_b.jpg" border="0" alt="queso del país" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5212969075347121682" /><br />A <span style="font-weight:bold;">queso del país</span> néven emlegetett sajtok tökéletes lutrit jelentenek, soha nem lehet tudni, mit kap az ember. De érdemes kísérletezni, mert a santiagói piacon vett négy guriga közül három csodálatosan finom volt (egy tetillaszerű, krémes, egy penészes büdös, és egy nagyon friss, aludttejre emlékeztető; a hozzáértőktől elnézést). Találtam egy fotót a kofa néniről, itt meg is osztom veletek, bár a korábbi leírás alapján is nehéz lenne eltéveszteni.<br /><br /><h3>Desszertek</h3>Ebbe már mélyen nem mennék bele, próbáljátok ki a <span style="font-weight:bold;">tarta de Santiagó</span>t, ez egy nagyon sűrű, komoly mandulatorta. Kicsit már a marcipánra emlékeztet. Porcukorból rászórt inverz kereszt díszíti a tetejét.<br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgahFzoIzhveK6X6t7Jk9jBNN8oWcZTeNA5_iona1A1F3qt4pieSYfZrKV3ue0G-VN_Iy74iHbn5A0NMv7UhsZ2OVw-TFXwpG9cU-Psy_J1_vuL9jn466sW1uuG0BUvGz8vWJjbEDhQ4fA/s400/pxl_f8d0d2013685b486da1c53761741b920.jpeg" border="0" alt="tarta de santiago" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5212970594327635186" /><br /><h3>Italok</h3>A zarándokok többsége, ha bort kér egy bárban, többnyire megelégszik a helyi tájborral (nem mindig rossz választás), esetleg biztos, ami biztos alapon egy <span style="font-style:italic;">riojá</span>t kér. Jó bor a rioja (vagyis amit ilyen gyűjtőnéven árulnak az egész országban, egyébként ez egy <span style="font-style:italic;">tempranillo-garnacha</span> küvé), mégis, rosszul teszi a zarándok, ha nem mást rendel. <br /><br /><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijiGTIKNEW18UElp8HRC-xacVTveChcdDhRGwxaNiAP4qIV8EfVagHt1JhAIgKHx6uCLE7N3arSjZ55oP7SNflAdImSiD_gI84mGbBDExtvkBoAEWjN2VzIGs-yiK6ZO90m2fYvqjw2UQ/s400/albarino.jpg" border="0" alt="albariño borok" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5212962240296236834" /><br />Ugyanis, bár Galícia atlanti klímájával nem mint a szőlő és bor hazája jelenik meg előttünk, tegyük félre az előítéleteinket! Galíciában több borvidék is van, a legnevesebbek a Rías Baixas, a Ribeiro, a Ribeira Sacra. Ribeiro jellegzetesen fiatal vörös és fehérbort tesz az asztalra, elfogadható áron kíséri a galíciai étkezéseket. A <span style="font-weight:bold;">mencía</span> (vagy <span style="font-style:italic;">tinta</span>) tipikusan a Ribeira Sacra vidékről származó vörös fajta, nem hasonlítgatom, alighanem annyira nem értek hozzá. Az <span style="font-weight:bold;">albariño</span> híre már Magyarországra is elért, kis szerencsével akár vásárolni is lehet. Karakteres ízű, mégis könnyű, friss fehér, érdekes, misztikus körítéssel. Az ára kicsit borsosabb, mint a többieké.<br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-763242507516762572008-05-31T23:41:00.000+02:002008-06-14T01:48:38.749+02:00[mai zene] Mägo de Oz: Finisterra (2000)Ismét egy spanyol különlegesség. Az első Mägo de Oz lemezemet még Almeríában kaptam Vikitől (az a Qujotét földolgozó <a href="http://www.last.fm/music/M%C3%A4go+de+Oz/La+leyenda+de+la+Mancha">La Leyenda de La Mancha</a> volt). A vele – minden szülői tiltás ellenére – együtt élő barátja már akkor is finoman szabadkozott, hát igen, a kelta hátterű spanyol folk metál mégsem az a stílus, amit az ember büszkén fölvállal. De titokban néha csak meghallgatja... :)<br /><br />Viszont nem tehettem meg, hogy Fisterrába érve ne hallgassak bele a <a href="http://www.last.fm/music/M%C3%A4go+de+Oz/Finisterra">Finisterra</a> címre hallgató <a href="http://www.last.fm/music/M%C3%A4go+de+Oz/Finisterra+%28disc+2%29">dupla</a> lemezükbe.pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-81522271888351595142008-05-31T15:21:00.010+02:002008-07-19T12:34:23.257+02:00[út] Muxía - Fisterra (Finisterre)Reggel kilenckor (a hatalmas villásreggeli után) teszek még egy próbát az információs irodával, kb. fél perc alatt találom meg, persze zárva van. Szombaton nem is voltak illúzióim a dologgal kapcsolatban, de hátha alapon, és a többi zarándokot segítendő, betájoltam. (Aztán a GPS hibája miatt ez az infó elveszett, sajnos.) Onnan indultam, nem egészen önkéntes alapon még fölmásztam a város fölötti dombra, szép látvány az ébredező Muxía (lentről nem az, szerintem), azután egy régi jelzést követve elindulok délre. Meg is jegyzem magamban, hogy bár mindenhol azt olvastam, hogy ez a szakasz mindkét irányban jelölt, ez nem igaz. Próbálok letérni az aszfaltról, de a térkép most nem segít, az út egyszerűen nincs ott, ahol lennie kéne. Aztán pár kilométer után kiderül a turpisság, jobbról érkezik az újrajelölt szakasz, jól éreztem én, hogy valahol, közelebb a parthoz lennie kell egy ösvénynek. Azután már tényleg csak követnem kell a bólyákat.<br /><br />A jelzések értelmezése ezen az etapon viszont nem egyszerű. Teljesen új filozófiával pakolják őket, néha egyáltalán nem egyértelmű, merre is mutatnak a nyilak, egyszer-kétszer külső segítséget is igénybe veszek. Szerencsére van. Még egyszer megpróbálok letérni az útról, akkor viszont egy víz alá került szakasz fordít vissza, pedig határozottan jó volt az irány. Egy reggelizős megállás közben egy sétáló bácsival beszéljük meg, mi is a helyzet mostanában, miért is megyek a másik irányba. Közben megérkeznek az első, korán kelő szembejövő zarándokok is. Sokan azért nincsenek. Közben egyre sűrűbben észlelek a térképen egy pontozott vonalat, ami egészen gyanúsan követ. Amikor megérkezem a híres neves Castro folyóhoz, meggyőzöm magam: a térképemen szerepel a Camino de Santiago! Azért remélem, hogy nem vagyok annyira hülye, hogy erre ezer kilométer után figyelek föl... Nem is, persze. Az északi út nem egészen, a primitivo egyáltalán nincs rajta. De jól fog ez még jönni, amikor visszafelé gyaloglok Fisterrából.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/MuxAFisterra"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh0dJAz0BeTHQ1VtVmdYzkjEK9c5rPgpZIU0SnH-HZg9be30oipRwRrK5HCQwtKZu0eddSgXFR3VcrdUt-3EAsIh_-W_GDQ-k4orHH05D_8DuXTiLUrgGUjK-liK55vKWRjrzWJDlt68Og/s400/05-31-fisterra.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5209871881191643554" /></a><br /><a name="more"></a>Átkelés, lemerülés, megérkezés a világ másik végére. Ezért kattints!<br /><br /><span class="fullpost"><br />A folyó rémisztő. Én persze határozott és vakmerő vagyok, de egy kis erőt azért gyűjtenem kell. Rövid gatyára vetkőzve, mezítláb elmajszolom a kolbászos rántottás baguettem, közben figyelem, ahogy a túlparton egy kutya alig tud kievickélni az erős sodrás miatt a vízből, és meditálok. Egy szűk fél órácskát. Aztán cucc nélkül, egy jókora bottal felszerelkezve megpróbálkozom egy próbaátkeléssel. A folyó medrébe, körülbelül egy méterenként lépőköveket helyeztek. Ezeken normál viszonyok között akár száraz lábbal is át lehet kelni, most viszont az összes víz alatt van. Mégpedig vagy harminc centi víz alatt, a folyó még csak nem is fodrozódik fölöttük. A második követ viszont elmozdította a víz, combközépig belegyaloglok, hogy a harmadikra fölálljak. Sajnos a fényképezőt is a parton hagytam, nem csináltam képet arról, ahogy a lábamon megtörik a víz, érdekes lett volna. Az első lépés még rendben, de ahogy haladok egyre beljebb, erősödik a sodrás, enyhén mélyülnek a lépések. Eljutok a hatodik kőig, ami még mindig messze nem a közepe, közben több technikát is kipróbálok. Szökkenve, botra támaszkodva, görnyedve és egyenesen. A folyó viszont minden lépésnél megpróbálja elvinni a lábam, mikor melyiket. Ha harminc centivel közelebb lennének egymáshoz a kövek, talán. A túloldalról a kutyás néni figyel, hitetlenkedve csóválja a fejét. Mivel ez alatt az öt perc alatt háromszor-négyszer vesztem el majdnem az egyensúlyom, mindezt a 10+ kilós hátizsákom nélkül, visszavonulót fújok.<br /><br />Persze nem adom föl, még lejjebb vetkőzöm, és nekilátok a folyómederben, a kövektől balra, folyásirányban feljebb átkelni. Az ötödik kőig jutok, ott már, mondjuk úgy, combtőig ér a víz. A hőmérséklettel nincs gond, a tenger hidegebb volt, de mezítláb, a csúszós, kerek köveken botladozni, szintén nem ígér semmi jót. Megsaccolom, hogy a meder közepén ez már mellig fog érni. A víziók a kő tetejéről zsákkal a háton vízbe esésről, vagy fejem fölött tartott zsákkal hanyatt esésről olyan életszerűek, hogy feladom. Szárítkozom egy sort, és elindulok visszafelé. Még megnézem a térképet, amin úgy tűnik, talán lejjebb van még egy gát, ami át lehet gyalogolni, kerülök még két kilométert, átküzdöm magam egy kis szedresen, de a jutalmam csak annyi, hogy látok egy szép vízesés-együttest. Akkor irány a kerülő. Amiről csak egy városnevet tudok: Frixe.<br /><br />A kerülő tényleg az, visszafelé kell elindulnom, mondanom sem kell, ezt mennyire nem szeretem. Közben kiderül, hogy a töltőm a sok esőtől, esetleg leejtéstől nem hajlandó együttműködni a PDA-val, nem valószínű, hogy ki fogja húzni az út végéig a készülék. <br /><br />Frixében legalább egy bár van, megszakítom a főnökasszony ebédjét, beszélgetünk kicsit, közben befut dél felől egy norvég kolléga. Megtárgyaljuk az albergue helyzetet a két városban, kilométerekről, jelzésekről beszélgetünk angolul. Miközben magyarázom neki, merre kell tovább mennie, közbeszól a pult mögül a néni, szép gallego nyelven kifejti, hogy van egy rövidebb út, kb. másfél kilométer a műúton az első kagylós jelzés. Én kerültem vagy hatot. :) De az élményért megérte. Érdekes - számomra legalábbis -, hogy az, hogy gallegóul szólnak hozzám, cseppet sem bántó, nem érzem úgy, hogy kizárnak valamiből, sokkal inkább egyfajta bizalmat érzek, befogadást. Persze mindez inkább fejjáték, utólagos ideologizálás, de abban a pillanatban sem meglepő nem volt, sem rosszul nem esett. Sőt.<br /><br />A kerülőút csak nem akar visszatérni a jelzett szakaszra, vagy én nem akarok keletre gyalogolni, bízom benne, hogy, ha délnek tartok, előbb utóbb találkozunk. De nem, sok-sok aszfaltos kilométer után a két út még mindig párhuzamosan fut, az enyém ráadásul elfogyni látszik, irány kelet. Most már biztos, hogy a pöttyös vonal a camino, a várt helyen meg is érkezem. Ezután már csak tíz kilométer, jobbra megint megérkezik a tengerpart, igaz még messze, az egyhangúságot nem is oltja. A városba bevezető szakasznál unalmasabb aszfaltcsík talán nincs is, végig a házak fölött, a domboldalon, tűző napon futok be, az albergue nyitása után egy órával.<br /><br />Az hospitalera, Ana, kikiált az ő hősének, hogy megpróbáltam átkelni, vissza kellett fordulnom, és ilyenkor érkezem (későn, vagy korán nem tudom). Ketten vannak, mert ez a turisztikai iroda is, mindketten végtelenül figyelmesek, és kedvesek, legalábbis velem. A szakállas kolléga egy fél órával később fejti ki, mennyire tarthatatlan, hogy csak ötkor nyitnak, és különben is, majd ír ő egy panaszos levelet, mert hogy kezelték. Én mondom a magam verzióját, de azért néhány nagy igazságban közös nevezőre jutunk. Hogy mik voltak ezek, arra már nem emlékszem... Mosok, szárítok, közben írogatok, eltelik a délután hamar. Közben még végighallgatom, ahogy egészen megalázó módon kioktatják Juant, a perui pap zarándokot arról, hogyan, miért, és mikor is kell pecsétet beszereznie, hogy befogadják az alberguébe. Hiába, Galíciában, a francia úton (a Fisterra-Muxía, akárhogy is, annak a folytatása) már más szelek fújnak. Még épp időben indulok el a világítótoronyhoz naplementét nézni, hónom alatt egy póló, egy alsógatya, ezektől finoman megválok majd odafent. Útközben találkozom Zsanettel, és Johnnal, az ír barátunkkal, egy német ismerős csapattal gyújtjuk együtt a tüzet, és szomorkodunk a felhők mögé bújó nap láttán. A rövidfilmem utolsó képsora nem lesz tehát annyira giccses, mint amilyennek terveztem. (Négy-öt hét esőben gyaloglás után, ha nehezen ugyan, de megbékéltem azzal a gondolattal is, hogy szivárvány sem lesz a filmen. Nem volt.) Borozgatunk, szól a német testvérek mobiljáról az AC/DC, majd a Deep Purple, a beszélgetés meg csapong mindenfelé. Egyikük megkérdezi, hogy én voltam-e az, akinek gondja támadt egy némettel Negreirában, a billentyűzetkattogás miatt. Én mondom, hogy nem tudom, hogy német volt-e, de igen, én voltam. Igen, német volt, mondja egyikük, a másik javítja: nem német volt, Berlini. Kicsit még szapulják az illetőt, dehát engem azért ez már tényleg nem mozgat. Visszafelé még beszélgetünk egy sort, összeakadunk egy Negreirából ismerős társasággal, ők bulizni indulnak, én meg hirtelen döbbenek rá, hogy van tíz percem, hogy visszaérjek a szállásra. Azért kíváncsian megvárom, hogy bezárják-e éjfélkor. Be. Még, a biztonság kedvért kifigyelem, hogy a buszmegálló egyik padjáról a mosókonyha lapostetejére föllépve be lehet jutni itt is, egy félig nyitott ablakon keresztül. (Kimenni bármikor lehet.) Csak mondom. :) Félig üres szobában hatalmasat alszom. Ilyen komfortban már nem lesz többet részem.<br /><br /><a href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/MuxAFisterra">Muxía - Fisterra</a> @ Picasa - (<a href="javascript:PicLensLite.start({feedUrl:'http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/pandoukht/album/MuxAFisterra?kind=photo&alt=rss&hl=hu&thumbsize=160u&orderby=date&sort=ascending&max-results=1000'});">PicLens</a>)<br /><div id="pwFeed" style="text-align:left;"></div><script type="text/javascript"> var imgNum = 0; var pwaHeader = false;var albumDisplay = false;var pwaHorizontal = true; var pwaSlideShow = false; var pwaSlideSpeed = 5000; var pwaImageSize = 64; var pwaImageFeed = 20; var pwaBorder = false; var pwaBorderSize = 2; var pwaBorderColor = '#000'; var pwaCurrent = 0; var numImageSize = parseInt(pwaImageSize,10); function pwShow(root) {var feed = root.feed; var entries = feed.entry || [];var pwTitle = feed.title.$t;var album = feed.link[1].href;pwf= document.getElementById('pwFeed');cDiv = document.createElement('div'); if(pwaSlideShow){cDiv.style.position = 'relative'; pwfw = numImageSize +5; pwf.style.width = pwfw + 'px';pwf.style.margin = '0px auto 0px auto';} cDiv.style.textAlign = 'center'; if(pwaHeader){hDiv = document.createElement('div');if(pwaSlideShow){ hwidth = numImageSize + 5;hDiv.style.width = hwidth +'px';} if(pwaHorizontal){hDiv.style.textAlign = 'left';hDiv.style.paddingLeft = '5px';}else {hDiv.style.textAlign = 'center';}h2 = document.createElement('span');h2a = document.createElement('a');h2a.id = 'pwHeading';h2a.href = album; h2t = document.createTextNode(pwTitle);h2a.appendChild(h2t); h2.appendChild(h2a); hDiv.appendChild(h2);pwf.appendChild(hDiv);}ul = document.createElement('ul');ul.id = 'pwaUL';ul.style.listStyleType = 'none';if(pwaSlideShow){ulh = numImageSize +10;ul.style.height = ulh + 'px';}if(pwaHorizontal){ul.style.textAlign = 'left';}ul.style.margin = '5px 0px 0px 0px';ul.style.padding = '0px';if(feed.entry.length > pwaImageFeed){pwaFetch = pwaImageFeed;}else {pwaFetch = feed.entry.length;} for (var i = 0; i < pwaFetch ; ++i){var entry = feed.entry[i];var title = entry.title.$t;var jsonImage = entry.media$group.media$content[0].url;var link = entry.link[1].href;li = document.createElement('li');li.style.backgroundImage = 'none';if(pwaHorizontal){li.style.display = 'inline';li.style.padding = '3px';li.style.textIndent = '-3px';li.style.verticalAlign = 'sub';}if(pwaSlideShow){li.style.position = 'absolute';li.style.top = '3px';li.style.left = '0px';li.style.padding = '0px';li.style.margin = '0px';li.style.textIndent = '0px';}li.style.border = '0px';if(pwaSlideShow){li.style.display = 'none';li.id = 'pwa' + imgNum;}a = document.createElement('a');a.id = 'pwaImage' + imgNum;a.href = link; a.title = title;img = document.createElement('img');img.src = jsonImage + '?imgmax=' + pwaImageSize + '&crop=1';if(pwaBorder){img.style.padding = '2px';img.style.border = pwaBorderSize + 'px ' + pwaBorderColor + ' solid';} if(pwaHorizontal){img.style.display = 'inline';}img.style.width = pwaImageSize + 'px'; img.style.height = pwaImageSize + 'px';a.appendChild(img);li.appendChild(a);ul.appendChild(li);imgNum++;}cDiv.appendChild(ul);pwf.appendChild(cDiv);if(pwaSlideShow){pwaPlay();}}function pwaPlay(){if(pwaCurrent >0){pwPrev = pwaCurrent - 1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');} else {pwPrev = imgNum -1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');}initImage('pwa'+pwaCurrent,'fadeIN'); if(pwaHeader && albumDisplay){pwht = document.getElementById('pwaImage' + pwaCurrent); pwh =document.getElementById('pwHeading'); pwh.innerHTML = pwht.title; pwh.href = pwht.href;} pwaCurrent++; if (pwaCurrent == imgNum){pwaCurrent = 0;}setTimeout('pwaPlay()', pwaSlideSpeed)} function initImage(currentID, type) {imageId = currentID;image = document.getElementById(imageId);setOpacity(image, 0);image.style.visibility = 'visible';if (type == 'fadeIN'){fadeIn(imageId,0);image.style.display = 'block';} if (type == 'fadeOUT'){fadeOut(imageId,100);}}function setOpacity(obj, opacity) { opacity = (opacity == 100)?99.999:opacity;obj.style.filter = 'alpha(opacity:'+opacity+')';obj.style.KHTMLOpacity = opacity/100;obj.style.MozOpacity = opacity/100; obj.style.opacity = opacity/100;}function fadeIn(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity <= 100) {setOpacity(obj, opacity);opacity += 10;window.setTimeout("fadeIn('"+objId+"',"+opacity+")", 100);} }}function fadeOut(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity >= 0) {setOpacity(obj, opacity);opacity -= 10; window.setTimeout("fadeOut('"+objId+"',"+opacity+")", 100);}if (opacity < 10) {obj.style.display = 'none';}}} </script><script type="text/javascript" src="http://picasaweb.google.com/data/feed/api/user/pandoukht/albumid/5208394111852687649?alt=json-in-script&callback=pwShow&kind=photo"></script><br /><br />Sajnos a felvétel most elég csonka. Pedig nézegettem e térképet közben...<br /><br /><iframe frameBorder="0" src="http://www.wikiloc.com/wikiloc/spatialArtifacts.do?event=view&id=143166&measures=on&title=on&near=off&images=off&maptype=H" width="450px" height="400px"></iframe><br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-61695986952709880142008-05-30T15:12:00.008+02:002008-07-19T12:34:08.671+02:00[út] Olveiroa - Muxía (Mugía)Reggel kellemes meglepetéssel indul a nap, senki nem kapcsolja föl hajnalban a villanyt a szobában. Sőt, kifejezetten csöndben pakolászik mindenki. Igaz, a kilenc ágy közül haton spanyolok vannak. (Közülük egy szakállas öreg alkesz előző este perceken keresztül próbálta csitítani a horkolókat, egy másodpercre azt hittem, sikerrel. A cicegésére egyszerre elhallgattak négyen is... Öt másodpercre. De az elég hatásos öt másodperc volt. Aztán persze tíz perc múlva már ő is horkolt...) Szóval nyugodt a reggel, a mosdóban azért már megkérdezem egyiküket, hogy nem zavarná-e, ha fölkapcsolnám a villanyt. Jön a meglepetés: nem működik a világítás! De elektromos áram van, most dugtam be a töltőt a falba. Kedves kis fricska a helyiektől. Korán akarsz indulni? Várd meg a napfényt! :D Jól jön a zseblámpa (PDA) a sötétszobába. :) Utána nyugodt teázással folytatjuk a reggeli programot – a <strong>muxía</strong>i albergue hatalmas, és legtöbben úgyis fisterrába mennek –, a konyha tényleg fullextrás. Bár az eredeti terveim is így szóltak, előző este döntöttem, hogy Muxíába megyek, szükségem volt egy kis békére.<br /><br />Mire elindulunk, már kicsit szemerkél az eső. A kacskaringós öt kilométeren az elágazásig befogunk pár nagyobb csoportot, Kis meglepetésemre Carlossal is összefutunk, akit Santiagóban láttam utoljára. Így négyen: Roberto, Jaime, Carlos mendegélünk beszélgetve az Hospital utáni búcsúig. Ketten erre, ketten arra. Carlossal megbeszéljük, mi is történt az elmúlt pár napban, aztán én megint meglépnék, de nem visz a lábam. Kicsit talán ő is kényelmetlennek érzi, hogy ilyen sokáig gyalogolunk egymás mellett, leáll ruhát szerelni. (Elállt közben az eső, ugyanis.) Én meg ballagok tovább Dumbríáig, a tartományi központig, ahol én is átszerelek. Az első bárban megint találkozunk. Van még legalább három-négy a városban, nem kell elsietni a dolgot, látatlanban megmondom, hogy az elsőnél jobbak. Mindenesetre nyugodtan elolvasom az útleírást, csak, hogy pár perccel később megint összefussak Carlossal a város túlsó végén, és együtt tévedjünk el, kicsit. De megtaláljuk az ösvényt, és egy köves patakmederben bukdácsolunk lefelé, igaz, előtte még egy harminc centi mély minitavon is átkelünk. Nem száraz lábbal. Jobbra-balra eukaliptusz, Carlos már gyerekkori emlékeibe réved, a szüleinek volt egy kis háza Brazília és Paraguay határán, ő eukaliptuszerdőkben játszott indiánosdit. Aztán megint lemaradok, aszfalt is volt elég, nem is tankoltam elég kalóriát a napra, elég döcögősen megy a dolog.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/OlveiroaMuxA"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjd3edXpucWxFmnLa-V6AG6PX9qyVmn04BLU7WcEXWf_aNZrLPxgtgtMUeJLdzJ-wiIEG1p36BeBw5uohddyWcn5dLM7ZtEEm4wuPeSeBF74w1PTBrboVmXVWi1uIxfNx1RgHkS1Yo7bQg/s400/05-30-muxia.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5209870339188927394" /></a><br /><a name="more"></a>Magyar vagy? Gulyás, világvége a tovább után.<br /><br /><span class="fullpost"><br />Kacskaringós utakon araszolok előre, egy kis faluban, valahol félúton éppen látom kijönni a srácot egy bárból, gondolom, akkor már nem megyek be utána, inkább megint beszélünk egy negyed órát. Meglepődve meséli, hogy ahogy belépett a bárba, a főnök megkérdezte tőle, hogy magyar-e! :) De akkor már fél kilométerre járunk, nem megyek vissza megkérdezni, miért is... Mindenesetre, ha valaki mesélt rólam, személyleírást nem mellékelt, nem igazán hasonlítunk egymásra. :) Persze lehet, hogy más a magyarázat.<br /><br />Az út végén megint aszfalt, szenvedősre fogjuk mindketten. Egyszer csak fölkiált Carlos: a fenébe! És fogja a fejét. Én meg nézem, hogy mi baja. De csak mutat a másik irányba, és mondja, hogy nézd! Szűk ezer kilométer után meglátta a tengert... Ott is hagyom, egy fél óráig biztosan ellesz az élménnyel, úgy néz ki. Aztán egy monostor aljában én is lecuccolok, egyszerűen a sok esős nap után egy út tűző nappal, aszfalttal most sokat kivesz belőlem is. De már kevés van hátra. Muxía szintén stranddal nyit, és egy kis dombtetőn meg is érkezik az albergue, amit egy éve nyitottak. A primitivo sufniszerű, régi iskolákból kialakított alberguéi után hatalmas a kontraszt, egy state-of-the-art, modern szállásról van szó, hatalmas terekkel. Az hospitalro nagyon készséges, magyaráz, segít. Délután hatkor még rám szól egy zarándoktárs, hogy ne beszélgessünk a hálórészben. Ő aludni próbál. Szemellenzővel, de ezek szerint füldugó nélkül. Mindenesetre Carlos olyan zajt csap a pakolással, hogy az úriember föladja és fölkel. Majdnem elfelejtettem, érkezés után egyből kilőttünk a strandra, Castro Urdiales után másodszor is megfürdök, ez már tényleg az Atlanti Óceán! Érezni is a különbséget, nagy fürdőzést nem csapunk. Carlos, nevezzük most C.-nek, teker a viszontlátás örömére egy welcome cigarettát. :)<br /><br />A világvége-bizonyítványt a turistainformációban adják, én is leballagok, de fél óra alatt nem találom meg. Úgy érzem, nem is kell nekem az a bizonyítvány, megyek inkább a kőhajóhoz, az tudom, merre van. Útközben megszemlélem a Marujita kifőzdét, amit Beloky ajánlott, nagyon jó halételek, nagyon jó áron. Autentikus halászvendéglőnek néz ki, nem kell megijedni tőle. A szentélynél megint összefutok Carlossal, elmeséli a kőhajós történeteket, és átmászik a kővitorla alatt egyszer, hogy megmutassa a jószándékát. A hiedelmek szerint kilencszer kell átmászni alatta, ha valamilyen hátproblémád van. Akkor elmúlik. Szerintem, ha addig nem volt, akkor lesz. :)<br /><br />A halvacsora helyett viszont kihasználom a konyhát, és főzök este. Peter mondta, hogy egyetlen magyar ételt ismer, a gulyást, ezzel le is blokkolja a fantáziámat, és összeütök egyet, kíváncsi vagyok, mennyire hasonlít a két élmény egymásra. (Bevásárlás közben, a Froiz szupermarketben találkoztam egy eladóval, aki egész explicit módon a tudomásomra hozta, hogy akar tőlem valamit, de a kromoszómái nem voltak megfelelők.) És, ha már ezer kilométeren keresztül cipeltem a magyar köménymagot, legalább használom is (ott is hagytam egy komoly káposztasalátára valót, egy kis fehér tégelyben). Bár otthon nem szoktam, egy kis útközben szedett babérlevelet is rakok a levesbe. Miközben főzök, sorra jönnek a többiek, és vizet forralnak, másnapra(?). Nem is igazán értem. Én ahol tudtam, forrásvizet ittam egész úton, ahol nem volt, csapvizet, soha, semmi bajom nem lett tőle. Persze lehet, hogy csak szerencsém volt. A gulyás este tízre el is készül, ha még tíz percet várunk, tökéletesre sikerült volna. Vacsora közben megbeszéljük, hogy az irodában határozottan nem tanácsolják a Muxía-Fisterra utat keresztező folyón való átkelést. Viszont Peter találkozott valakivel, aki arról érkezett, és tegnap átkelt. Akkor mi is át tudunk kelni, gondoljuk és mondjuk határozottan. A naplementenézés elmarad, az albergue tízkor zár. Újabb kiskapu, az egyirányú kijárat mindig nyitva, ha meg tudjátok szervezni a bejutást, mindenképpen ajánlom a naplementét a tengerparton, ezerszer nagyobb élmény, mint a fisterrai, szerintem. Tengerszinten, a hullámok hangjával, igazán lezáró élmény.<br /><br /><a href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/OlveiroaMuxA">Olveiroa - Muxía</a> @ Picasa - (<a href="javascript:PicLensLite.start({feedUrl:'http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/pandoukht/album/OlveiroaMuxA?kind=photo&alt=rss&hl=hu&thumbsize=160u&orderby=date&sort=ascending&max-results=1000'});">PicLens</a>)<br /><div id="pwFeed" style="text-align:left;"></div><script type="text/javascript"> var imgNum = 0; var pwaHeader = false;var albumDisplay = false;var pwaHorizontal = true; var pwaSlideShow = false; var pwaSlideSpeed = 5000; var pwaImageSize = 64; var pwaImageFeed = 20; var pwaBorder = false; var pwaBorderSize = 2; var pwaBorderColor = '#000'; var pwaCurrent = 0; var numImageSize = parseInt(pwaImageSize,10); function pwShow(root) {var feed = root.feed; var entries = feed.entry || [];var pwTitle = feed.title.$t;var album = feed.link[1].href;pwf= document.getElementById('pwFeed');cDiv = document.createElement('div'); if(pwaSlideShow){cDiv.style.position = 'relative'; pwfw = numImageSize +5; pwf.style.width = pwfw + 'px';pwf.style.margin = '0px auto 0px auto';} cDiv.style.textAlign = 'center'; if(pwaHeader){hDiv = document.createElement('div');if(pwaSlideShow){ hwidth = numImageSize + 5;hDiv.style.width = hwidth +'px';} if(pwaHorizontal){hDiv.style.textAlign = 'left';hDiv.style.paddingLeft = '5px';}else {hDiv.style.textAlign = 'center';}h2 = document.createElement('span');h2a = document.createElement('a');h2a.id = 'pwHeading';h2a.href = album; h2t = document.createTextNode(pwTitle);h2a.appendChild(h2t); h2.appendChild(h2a); hDiv.appendChild(h2);pwf.appendChild(hDiv);}ul = document.createElement('ul');ul.id = 'pwaUL';ul.style.listStyleType = 'none';if(pwaSlideShow){ulh = numImageSize +10;ul.style.height = ulh + 'px';}if(pwaHorizontal){ul.style.textAlign = 'left';}ul.style.margin = '5px 0px 0px 0px';ul.style.padding = '0px';if(feed.entry.length > pwaImageFeed){pwaFetch = pwaImageFeed;}else {pwaFetch = feed.entry.length;} for (var i = 0; i < pwaFetch ; ++i){var entry = feed.entry[i];var title = entry.title.$t;var jsonImage = entry.media$group.media$content[0].url;var link = entry.link[1].href;li = document.createElement('li');li.style.backgroundImage = 'none';if(pwaHorizontal){li.style.display = 'inline';li.style.padding = '3px';li.style.textIndent = '-3px';li.style.verticalAlign = 'sub';}if(pwaSlideShow){li.style.position = 'absolute';li.style.top = '3px';li.style.left = '0px';li.style.padding = '0px';li.style.margin = '0px';li.style.textIndent = '0px';}li.style.border = '0px';if(pwaSlideShow){li.style.display = 'none';li.id = 'pwa' + imgNum;}a = document.createElement('a');a.id = 'pwaImage' + imgNum;a.href = link; a.title = title;img = document.createElement('img');img.src = jsonImage + '?imgmax=' + pwaImageSize + '&crop=1';if(pwaBorder){img.style.padding = '2px';img.style.border = pwaBorderSize + 'px ' + pwaBorderColor + ' solid';} if(pwaHorizontal){img.style.display = 'inline';}img.style.width = pwaImageSize + 'px'; img.style.height = pwaImageSize + 'px';a.appendChild(img);li.appendChild(a);ul.appendChild(li);imgNum++;}cDiv.appendChild(ul);pwf.appendChild(cDiv);if(pwaSlideShow){pwaPlay();}}function pwaPlay(){if(pwaCurrent >0){pwPrev = pwaCurrent - 1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');} else {pwPrev = imgNum -1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');}initImage('pwa'+pwaCurrent,'fadeIN'); if(pwaHeader && albumDisplay){pwht = document.getElementById('pwaImage' + pwaCurrent); pwh =document.getElementById('pwHeading'); pwh.innerHTML = pwht.title; pwh.href = pwht.href;} pwaCurrent++; if (pwaCurrent == imgNum){pwaCurrent = 0;}setTimeout('pwaPlay()', pwaSlideSpeed)} function initImage(currentID, type) {imageId = currentID;image = document.getElementById(imageId);setOpacity(image, 0);image.style.visibility = 'visible';if (type == 'fadeIN'){fadeIn(imageId,0);image.style.display = 'block';} if (type == 'fadeOUT'){fadeOut(imageId,100);}}function setOpacity(obj, opacity) { opacity = (opacity == 100)?99.999:opacity;obj.style.filter = 'alpha(opacity:'+opacity+')';obj.style.KHTMLOpacity = opacity/100;obj.style.MozOpacity = opacity/100; obj.style.opacity = opacity/100;}function fadeIn(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity <= 100) {setOpacity(obj, opacity);opacity += 10;window.setTimeout("fadeIn('"+objId+"',"+opacity+")", 100);} }}function fadeOut(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity >= 0) {setOpacity(obj, opacity);opacity -= 10; window.setTimeout("fadeOut('"+objId+"',"+opacity+")", 100);}if (opacity < 10) {obj.style.display = 'none';}}} </script><script type="text/javascript" src="http://picasaweb.google.com/data/feed/api/user/pandoukht/albumid/5208393557801906369?alt=json-in-script&callback=pwShow&kind=photo"></script><br /><iframe frameBorder="0" src="http://www.wikiloc.com/wikiloc/spatialArtifacts.do?event=view&id=143165&measures=on&title=on&near=off&images=off&maptype=H" width="450px" height="400px"></iframe><br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-5961767373437957582008-05-29T00:23:00.004+02:002008-07-19T12:33:50.610+02:00[út] Negreira - OlveiroaBeloky előző este megint SMS-t küldött, <strong>Olveiroá</strong>ban az albergue csak fél négykor nyit, de fél ötre, ötre már tele van. Mondtam én ezt mindenkinek, de sokat nem értem el. A sekély álomból negyed hét körül, még sötétben ébredek, de a nyolc ágyas szobám már üres! Kint még sötét van, de az emberek már gyalogolnak, gondolom fejlámpával, zseblámpával. Lent, a társalgóban kisebb kupleráj, elpakolni már nem sikerült mindenkinek. Jaime, egy katalán srác megjegyzi, hogy tegnap este volt kis feszültség... De hajnalban is fölkapcsolta valaki a villanyt fél hatkor, azért rövid úton lebeszélték róla. Aztán reggel ébredezünk az asztal körül, Roberto, az olasz srác, és két katalán lány, akiket már Santiagóban is láttam, de csak előző este beszéltem velük először. Egyikük hangjába egészen beleszerettem. Ők is mondják, hogy ennek már mi értelme? Versenyt csinálnak a zarándokútból... Aztán lassan mindenki elindul, én utolsó előttiként. És megint ott volt az az érzés, aminek egyáltalán nem örültem: azért számolgattam a kilométereket és az időt, a nyitásra oda akartam érni. Fél kilenckor már úton voltam.<br /><br />Az eső pedig finoman elkezdett szitálni, már az indulás előtt. Beloky még egy dolgot írt, sok sár, és aszfalt lesz a szakaszon. Az első öt kilométer a legrosszabb asztúriai emlékeket idézi, finoman keresgélem a sekélyebb részeket, falakon araszolok, néha meg csukott szemmel belegyaloglok elszántan a sárba, hátha nem olyan mély, mint amilyennek látszik. Aztán utolérek egy srácot, kisebb szívbajt hozva rá. Ahogy lehagyom, tempót váltok kicsit, kb. húsz méterrel járok előtte, amikor egy sárkerülő szakaszra felszórt eukaliptuszág finoman elgáncsol. Korábban, amikor már azon gondolkodtam, hogyan fogom összefoglalni az út pozitívumait, az egyik közülük az volt, hogy egyszer sem borultam föl az úton. Párszor nagyon közel álltam pedig hozzá, néha komoly egyensúly-akrobatizmusról tettem tanúbizonyságot. De most, először az út során, eldőltem, mint egy fadarab, arccal előre. Persze föl is pattantam, rögtön, mentem 15 métert, azután utamat állta egy sárdagonya. A srác, akit megelőztem, a lassan járj, tovább érsz technikával halálos nyugalommal lépdelt át a sáron, amiről így legalább kiderült, hogy nem is olyan mély. Adtam neki kis előnyt, pontosabban a sár kicsit visszafogott, de egy emelkedőn megint befogtam, és megint ráhoztam a frászt. Mondta is, hogy „Me matas de susto.”, még a végén megölöm... Én meg igyekeztem nem elesni megint, és léptem tovább.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/NegreiraOlveiroa"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOUa8-YNIAU9T9pk0EF-mhKyMVbzpwfA0Nd8_Qfb8ePkdSvgWWTJb3f8DtKt_v27rJFCky5ITyi7p0VmzADu3fNf-KatpVNJq8J25ePhignuaqGCIG29df1xh6GjD1ebPbjH7fGNWwsq0/s400/05-29-negreira-olveiroa.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5209640077980320770" /></a><br /><a name="more"></a>Az első esés után sorbanállás a szállás előtt. Mi jöhet még...<br /><br /><span class="fullpost"><br />A galíciai részeken változatos technikákkal próbálják sármentesíteni a camino útjait. Felszórják az utat egészen apró kaviccsal, esetleg zúzott kővel (ez már egy kicsit kellemetlen lehet), vagy egyszerűen hagyják, hogy a föld lemosódjon a köves talajról (főleg lejtőkön). Erdőkben teljes elszáradt, lombos ágakat halmoznak az útra (itt érhetnek meglepetések, egy-egy "mélyebb" lépés előfordul), lépőköveket, sittet, műanyagfóliát raknak a latyakba. Ebben az esetben karvastagságú és karhosszú eukaliptuszdarabokkal volt fölszórva az út. Bal láb alálép, jobb láb rálép, bal láb lendül, 90 fokos fordulat volt az eredmény.<br /><br />Közben az eső már szakad, meg is állok egy buszmegállóban átszerelni, miután elmegyek a katalán lányok mellett. Ekkor persze már mindenem vizes volt. A lányok már egy harmadikkal kiegészülve hagynak le: - Micsoda meleg! - Bizony, én is izzadok, mint egy ló... :) Kicsit később egy szembejövő hetes csoporttal találkozom.<br /><br />Most már mindig úgy gyaloglok, hogy a célpontot betájolom, és mérlegelek. A camino gyanúsan elkezdett északnak menni, és erősen aszfaltot tartogatott, úgy éreztem. Vettem megint a térképet, és elindultam direktben nyugat felé. Közben az eső is erősödött kicsit. Az első faluban egy nő integet a meleg szobából, a másik irányba, mutatja ijedten. Én meg megnyugtatom, fölemelem a kezemben tartott PDA-t, magabiztosan nézek rá egy másodpercig, és azt gondolom közben: térkép van nálam, és nem félek használni... Míg a következő faluba érek, bőrig ázom megint, nem kell hozzá sok idő, persze. Tájolok kicsit egy buszmegállóban, elindulok kevés meggyőződéssel, de néha csak úgy tudom betájolni, merre kell mennem, ha elindulok rossz irányba. Most viszont nem jutok messzire, köszönök egy fiatal lánynak, aki a viszontköszönés után még utánam kiált: Hová mész arra? Nincs ott semmi, csak hegyek. Az esernyője alatt elmondom, neki, hogy hova megyek, és van térképem, és rövidebb utat keresek, és arra kell lennie egy kicsi falunak (mutatom), utána egy nagyobbnak. Mosolyog rám kedvesen, kicsit odébb vonszol, és mutatja, hogy ott, azok a házak, azok az első kicsi falu. A domb mögött van a nagyobb. Egy égtáj csak a különbség. :) Persze, rájöttem volna ötven méter után, de kedves volt. Megköszönöm, elindulok, de még lelkemre kötendő utánam szól: utána pedig jobbra!<br /><br />Gond nélkül megérkezem a főtérre (még egy sárga nyíl is van, jobbra), az eső is alábbhagy közben. Pár percig keresgélek a térképen, de nem találok igazán meggyőző utat, meg kicsit elfogy a magabiztosság is, elindulok jobbra, azaz északnak. A rövidítésem elég sok szintkülönbséggel járt, most viszont megint sima aszfalt. Az első nyugatra tartó úton viszont ismét letérek. Néhány egyenes után meg is érkezik a sárga jelzés, jóval korábban mint, ahogy számítottam rá.<br /><br />A távolban pedig fölbukkan egy zarándok alakja, elkezdődik az „üldözés”. Mivel nagyjából hasonló tempót gyaloglunk, egészen sokáig, egy fél órán keresztül követem, mire rájövök, hogy az Roberto. Átgondolom ezt a rövidítés kérdést, megvonom a mérleget: mielőtt letértem az útról, Roberto mögöttem volt, most előttem. Valamivel, ha csak kicsivel is, de úgy tűnik, lassabban megy nálam. Ergó: a rövidítésem alighanem hosszabbítás lett, ha kilométerben nem is biztos, szintben mindenképp. A camino általában kerüli a komolyabb szintkülönbségeket. Sebaj, megyek tovább, de először Zsanettet érem be (aki holland, de nem tudom, hogyan kell írni a nevét), az akcentusából ítélem meg neki a hollandságát. És olyan telített tengerkék/tengerzöld szeme van, amilyet még nem láttam, legalábbis nem emlékszem rá. A <strong>maroñas</strong>i alberguét keresi, de valószínűleg negyed órája még közelebb voltunk hozzá, mint most. Közben utolér minket egy srác, aki egy bárból startolt éppen újra, ő sem tudja, hol van a magánalbergue. Amíg Zsanettel beszélgetek, kis előnyt szerez. A holland lányt pedig megnyugtatom, hogy ezzel a tempóval nyitásra ott leszünk, ne aggódjon, már csak 10-12 kilométer. Aztán búcsú.<br /><br />Pár perc múlva utolérem az új srácot, Mauriciót navarrából. Előző nap már nem fért be a negreirai Xunta szállásra, egy panzióban aludt. Ő is a primitivóról jön, menet közben egy fél órát beszélgetünk a camino variánsokról, meg egyáltalán a túrázásról. Ő valamilyen Garmin GPS célgéppel jár, a térképünk szerintem ugyanaz. Aztán vége az aszfaltnak, megint sebességet váltok, negyed óra múlva beérem Robertót. Aki a tegnap esti vitával kapcsolatban lamentál, meg elmélkedik a világ nagy igazságairól. Mondom neki, hogy engem különösebben már nem mozgat az eset, nem mondom, hogy nem foglalkoztatott, de tegnap volt. Aztán a ki mit csinál, merre megy tovább témát vesézgetjük. Azt hiszem, spanyolul, mintha többnyire úgy beszélgettünk volna. És közben olyan gyilkos tempót diktálunk, hogy háromra megérkezünk Olveiroába. Persze az eső is hajtott minket.<br /><br />Az albergue előtt pedig a dokumentumfilmeken látható csinos kis libasorba állított hátizsákok helyett eresz alatt ácsorgó és ázó zarándokkupacok fogadnak. Nagyjából belőjük, kik vannak előttünk, de olyan nagyon azért nem koncentráltam. Engem egyrészt meglep, hogy mióta várnak páran (du. egy óta), másrészt, hogy miért nem a bárban várnak. Elosztogatom a csokimat, van, aki csak akkor hajlandó elfogadni, ha adhat helyette tortillás szendvicset... Nem ellenkezem. Mindenesetre időben befut az hospitalera, megkezdődik a magyar buszpályaudvarokat idéző kis tolongás, különösebb rendszer nincs a sorra kerülésben. De nem vagyunk túl sokan.<br /><br />Kipakolás után pedig leballagunk az étterembe, ahol ég a tűz a kandallóban, és van ebéd/vacsora. Meg brandy. Mi kell más egy ilyen napon. Esetleg egy kicsit összeszedettebb üzletvezető. Persze megértem, folyamatosan rohangált a bár, az étkező, és a szállodai rész között. Közben Peter magyarázza, hogy amikor fölért egy dombtetőre, teli torokból elkezdte üvölteni, hogy kibaszottul elege van ebből az istenverte esőből... Meg tudom érteni. Tényleg kifogtuk az utóbbi három hétben. A vacsora gallego leves és sült marha. Egy kicsit kezd egyhangúvá válni a koszt. Ebéd után vissza az alberguébe, Jaime meséli, hogy teltház van, valószínű a konyhában fog aludni, mert a szálloda is tele van már (ahol 12 euró a menü, 30 egy fél duplaágyas szoba, 50 egy egyágyas, khm.). Mesél a taxizós népekről, akik már bent vannak, de nem idegesíti magát, jól teszi, szerintem. Egy óra múlva a fölső bárban – ahova blogot írni mentem... volna – találkozom vele, meg egy ír akcentusú férfival, akit nem láttam korábban. Beszélünk kicsit a német invázióról, meg erről az egész kurvaságról, ami – úgy tűnik – errefelé a camino. Közben megvacsorázom, nem könnyű legyűrni a kisebbik spanyol tortillát. A nagy (5 euróért) állítólag pizzaméretű. Salátáik is vannak, a személyzet pedig kedves. A tévében még megnézzük a bíztató időjárásjelentést, aztán záróra.<br /><br /><a href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/NegreiraOlveiroa">Negreira - Olveiroa</a> @ Picasa - (<a href="javascript:PicLensLite.start({feedUrl:'http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/pandoukht/album/NegreiraOlveiroa?kind=photo&alt=rss&hl=hu&thumbsize=160u&orderby=date&sort=ascending&max-results=1000'});">PicLens</a>)<br /><div id="pwFeed" style="text-align:left;"></div><script type="text/javascript"> var imgNum = 0; var pwaHeader = false;var albumDisplay = false;var pwaHorizontal = true; var pwaSlideShow = false; var pwaSlideSpeed = 5000; var pwaImageSize = 64; var pwaImageFeed = 20; var pwaBorder = false; var pwaBorderSize = 2; var pwaBorderColor = '#000'; var pwaCurrent = 0; var numImageSize = parseInt(pwaImageSize,10); function pwShow(root) {var feed = root.feed; var entries = feed.entry || [];var pwTitle = feed.title.$t;var album = feed.link[1].href;pwf= document.getElementById('pwFeed');cDiv = document.createElement('div'); if(pwaSlideShow){cDiv.style.position = 'relative'; pwfw = numImageSize +5; pwf.style.width = pwfw + 'px';pwf.style.margin = '0px auto 0px auto';} cDiv.style.textAlign = 'center'; if(pwaHeader){hDiv = document.createElement('div');if(pwaSlideShow){ hwidth = numImageSize + 5;hDiv.style.width = hwidth +'px';} if(pwaHorizontal){hDiv.style.textAlign = 'left';hDiv.style.paddingLeft = '5px';}else {hDiv.style.textAlign = 'center';}h2 = document.createElement('span');h2a = document.createElement('a');h2a.id = 'pwHeading';h2a.href = album; h2t = document.createTextNode(pwTitle);h2a.appendChild(h2t); h2.appendChild(h2a); hDiv.appendChild(h2);pwf.appendChild(hDiv);}ul = document.createElement('ul');ul.id = 'pwaUL';ul.style.listStyleType = 'none';if(pwaSlideShow){ulh = numImageSize +10;ul.style.height = ulh + 'px';}if(pwaHorizontal){ul.style.textAlign = 'left';}ul.style.margin = '5px 0px 0px 0px';ul.style.padding = '0px';if(feed.entry.length > pwaImageFeed){pwaFetch = pwaImageFeed;}else {pwaFetch = feed.entry.length;} for (var i = 0; i < pwaFetch ; ++i){var entry = feed.entry[i];var title = entry.title.$t;var jsonImage = entry.media$group.media$content[0].url;var link = entry.link[1].href;li = document.createElement('li');li.style.backgroundImage = 'none';if(pwaHorizontal){li.style.display = 'inline';li.style.padding = '3px';li.style.textIndent = '-3px';li.style.verticalAlign = 'sub';}if(pwaSlideShow){li.style.position = 'absolute';li.style.top = '3px';li.style.left = '0px';li.style.padding = '0px';li.style.margin = '0px';li.style.textIndent = '0px';}li.style.border = '0px';if(pwaSlideShow){li.style.display = 'none';li.id = 'pwa' + imgNum;}a = document.createElement('a');a.id = 'pwaImage' + imgNum;a.href = link; a.title = title;img = document.createElement('img');img.src = jsonImage + '?imgmax=' + pwaImageSize + '&crop=1';if(pwaBorder){img.style.padding = '2px';img.style.border = pwaBorderSize + 'px ' + pwaBorderColor + ' solid';} if(pwaHorizontal){img.style.display = 'inline';}img.style.width = pwaImageSize + 'px'; img.style.height = pwaImageSize + 'px';a.appendChild(img);li.appendChild(a);ul.appendChild(li);imgNum++;}cDiv.appendChild(ul);pwf.appendChild(cDiv);if(pwaSlideShow){pwaPlay();}}function pwaPlay(){if(pwaCurrent >0){pwPrev = pwaCurrent - 1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');} else {pwPrev = imgNum -1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');}initImage('pwa'+pwaCurrent,'fadeIN'); if(pwaHeader && albumDisplay){pwht = document.getElementById('pwaImage' + pwaCurrent); pwh =document.getElementById('pwHeading'); pwh.innerHTML = pwht.title; pwh.href = pwht.href;} pwaCurrent++; if (pwaCurrent == imgNum){pwaCurrent = 0;}setTimeout('pwaPlay()', pwaSlideSpeed)} function initImage(currentID, type) {imageId = currentID;image = document.getElementById(imageId);setOpacity(image, 0);image.style.visibility = 'visible';if (type == 'fadeIN'){fadeIn(imageId,0);image.style.display = 'block';} if (type == 'fadeOUT'){fadeOut(imageId,100);}}function setOpacity(obj, opacity) { opacity = (opacity == 100)?99.999:opacity;obj.style.filter = 'alpha(opacity:'+opacity+')';obj.style.KHTMLOpacity = opacity/100;obj.style.MozOpacity = opacity/100; obj.style.opacity = opacity/100;}function fadeIn(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity <= 100) {setOpacity(obj, opacity);opacity += 10;window.setTimeout("fadeIn('"+objId+"',"+opacity+")", 100);} }}function fadeOut(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity >= 0) {setOpacity(obj, opacity);opacity -= 10; window.setTimeout("fadeOut('"+objId+"',"+opacity+")", 100);}if (opacity < 10) {obj.style.display = 'none';}}} </script><script type="text/javascript" src="http://picasaweb.google.com/data/feed/api/user/pandoukht/albumid/5208392965096419441?alt=json-in-script&callback=pwShow&kind=photo"></script><br /><br />Utólag megnéztem a tracklogot, ha nem fordulok jobbra a nagyobb faluban, akkor simán rövidítettem volna. De igazából elég értelmetlen volt a variálás.<br /><br /><iframe frameBorder="0" src="http://www.wikiloc.com/wikiloc/spatialArtifacts.do?event=view&id=142411&measures=on&title=on&near=off&images=off&maptype=H" width="450px" height="400px"></iframe><br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-74170298675281841912008-05-28T17:02:00.002+02:002008-07-19T12:33:29.142+02:00[út] Santiago de Compostela - NegreiraMivel előző este nem igazán sikerült elolvasnom a prospektusban az első szakaszról szóló anyagot, kicsit felkészületlenül indultam Muxía felé. Kicsit későn is, a kapunyitás után majdnem fél órával. Volt valami emlékem a várostérképről, ez alapján szépen, határozottan indultam a katedrálishoz, majd onnan rossz irányba. Mivel nincsenek jelzések a történelmi városrészben (vagy nem jó helyen kerestem őket), ezeket nem is lehet követni, a hiányuk sem ébreszt az emberben gyanút. Valami mégis ébresztett, mert egy bő fél kilométer után mégis ellenőriztem az útvonalat, és szépen vissza is fordultam. Tíz perc múlva már egy néni integet nekem az út széléről, és jelbeszéddel tudtomra adja, hogy nem erre, hanem ott, bal kéz felé visz a jelzett út. Én szépen megköszönöm neki, és a biztonság kedvéért visszamondom, amit értettem, hátha ajakról olvasva megérti, és kijavít, ha rosszul értettem. Erre ő meg fölkiált spanyolul, hogy „A fenébe, te értesz engem?”. :) Bíztatóan indul a nap, eltévedés szempontból...<br /><br />Utána bandukolok fölfelé egy nem igazán kellemes emelkedőn, de kellemes környezetben. A város erről az oldalról sokkal lenyűgözőbb látvány, mint délkelet felől volt. Állítólag naplementét nézni is innen a legjobb, kelet felé! Szeretem az olyan helyeket, ahonnan keletre nézve is szép a naplemente. Ilyen a Tokaj-hegy is, például. Szóval gyaloglok, találkozom pár zarándokkal, de messze nem annyival, mint a francia út utolsó szakaszán. Kis falvakon kacskaringózik keresztül az út, kicsit sok az aszfalt, de nem veszélyes. Az eső most kivételesen nem fedett helyen kap el, de nincs messze a fákkal borított pihenőhely, igaz, mire átöltözöm, már nem is igen esik. Elballagok az első bár mellett, féltucat hátizsák a teraszon, de tudom, hogy valahol félúton is van egy bár, én azt célzom meg.<br /><br />Az eső szemerkél tovább, egy kis faluban egy bácsi mutatja is, hogy nem jó idő ez gyalogolni. Aztán szóba elegyedünk, ő is kőkemény gallego akcentussal beszél, nem is mindig értem. Mutatja a ködbe burkolózott a hegyet, amit majd meg kell másznom. Közben megkérdezem, hogy van-e valahol egy bár, ahova egy kávéra be tudok ugrani, mondja is, hogy a hegy előtt van egy római híd, és közvetlenül az előtt a bár. Hozzáteszi vagy azt, hogy de odafelé van pár kutya, aki olyan mérges, hogy a gatyát is lerángatja rólad, vagy azt, hogy a bár annyira drága, hogy a gatyádat is ott hagyod. :) Nem tudom. Váltunk még pár szót, aztán tovább. A bár előtt tényleg volt egy kutya, aki a kerítés mögött kivárta, amíg közvetlen mellé érek, és olyan hangerővel kezdett el ugatni, hogy kisebb halláskárosodást okozott nekem. Szerencsére éppen jól elgondolkoztam, idő kellett, hogy összerezzenjek. Mindenesetre visszamentem kicsit megfenyíteni.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/SantiagoDeCompostelaNegreira"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfym36xC_4DRvE_-5TEwIsWkjpYEHo62u0y99Eqr2afduBLgDQGXtzUdTy8YuyEiVFhuNDLRHFKEE3L7VY_RCe5ulWxC7_LUTicqiU_BeWUfll8YLhAFTiv5EqgLD11y9Man4XnYp1kXA/s400/DC080528005.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5208784625735027954" /></a><br /><br /><a name="more"></a>Bár, hegy, ebéd, esti esős nyűg.<br /><br /><span class="fullpost"><br />Aztán megtaláltam az O Cruzeiro bárt, zsákot letettem, köszöntem szépen, semmi. A főnök úr pakolászta az üvegeket, lehet, hogy nem is hallott. Volt még egy vendég, ő pedig újságot olvasott a pultnál. Felpattantam egy bárszékre, erre a tulaj is fölfigyelt, kávé, sör rendel. olvasgatom a faliújságot, erről kiderült, hogy Aguapesada nevét az első természetes nehézvízforrásról kapta. Aztán valamiért egyszer csak fölnéz a másik vendég, és nem emlékszem miért, hogyan, de elkezdünk beszélgetni. Egy középkorúnál idősebb férfi volt, és a témák valahogy így sorjáztak: a városból való kivándorlás az agglomerációba, gallego nyelv és irodalom, autonóm nyelvek, a múlt és jövő nyelvei, világnyelvek, helyi politika, nyelvpolitika, baszkföld, baszk nacionalizmus, szabadság, eső, katalónia. Amikor végül rátértünk a caminó témára, akkor már kezdtem kicsit nyugtalan lenni, kb. egy órája ültem a bárban.<br /><br />Ez az egyik szomorú különbség a fisterrás és az északi út között... Legalábbis ahogy én megéltem. Beloky az előző este küldött egy SMS-t: a <strong>negreira</strong>i szállás 22 ágya délután kettőkor már foglalt volt. Ugyan vannak sátrak az udvaron, de az esőprognózis kicsit nyugtalanító volt. Az északi úton akár még egy bő órát eltémázgattam volna a bárban. Érdekes/intelligens/művelt emberekkel, akik határozott véleményeket fogalmaznak meg - legalábbis számomra - érdekes kérdésekről, és vitatkozni is hajlandóak, ha más véleményen vagy, élvezet beszélgetni. Persze ez nem szükséges feltétele az élvezetes beszélgetésnek, de ha ilyesmibe futok bele, örülök neki. Viszont itt elkezdett mocorogni bennem a nyugtalanság, és mondtam, hogy akkor most én rohanok, mert nem lesz hol aludnom... Elbúcsúztunk, és nekivágtam a szomszédos 200-250 méteres szint leküzdésének. Kipihenten, föltöltődve, a primitivo hegyeivel a lábamban ezek a hegyek már nem kihívások, az ember tényleg úgy megy föl az emelkedőn, mint a gép. Izzad, ennyi a különbség. A kilátásból megint kevés jut, ködös, felhős az idő, megyek tehát tovább Ponte Maceira felé. Ahol az egyik legszebb látkép bukkan ki az ottani kis szálloda mögül. Közben odabentről lelkesen, kedvesen kiabálnak nekem valami zarándokmondókát. A folyó, a híd, a kis vízesés és a falu körülöttük egyszerűen tökéletes összhangban van. Ide még visszajövök egyszer, szerintem.<br /><br />Megérkeztem, még éppen elcsíptem az hospitalerát és az utolsó normál-ágyat, a tizennyolcadikat, a maradék négy már külön engedélyes. Még ajánlott nekem egy éttermet, ha jól emlékszem <em>O Noso</em> volt a neve. Le is csoszogtam, egy újabb caldo gallego után marhabordát ettem és utána jégkrémtorta. Felejtős, a bor meg caserával is alig iható. Olcsónak viszont bitang olcsó volt, el kell ismernem. Utána összefutok még pár ismerőssel a városban, és megyek vissza a szállásra. Utána Peterrel és egy fiatal német párral is beszélgettem egy sort (megjöttek a pogányok! :), közben a mellettem levő spanyol úr a horkolás magasiskoláját mutatja be gyönge délután. És még egy virtust: egy belépő spanyol házaspár kérdésére a horkolásból 1 másodperc alatt ülő helyzetbe kerül és válaszol... A többiek kicsit bántják, de én sosem értem, amikor valaki a horkolókra panaszkodik, ezzel azért számolni lehet. Utána odalent beszélünk egy sort a francia útról, az alberguékről, a következő szakaszról. Roberto, egy olasz srác is beszáll, akiről kiderül, hogy öt éve Indiában él. De kb. tíz éve nem Olaszországban. Közben elered ismét az eső, sorra futnak be a zarándokok, sorra cuccolnak be a sátrakba. Két német srác már oda sem fér be.<br /><br />Koraeste még befut az hospitalera, mondja, hogy nagyon sajnálja, de a szabályok miatt nem engedheti meg, hogy a társalgóban vagy a konyhában aludjanak. Viszont, ha az eső miatt beáznak a sátrak, hát, azt azért ő sem akarja, hogy vizesek legyenek a cuccok, akkor jöjjenek be. Meg, hogy ő este tíz után már nincs szolgálatban, ami azután történik, azzal ő nem foglalkozik, igazán. Ezt én fordítom a spanyolul nem beszélőknek, csillannak a szemek, egy órán belül a közös társalgóban már szinte hely sincs. Asztalok a falhoz tolva, szófákból ágy fabrikálva. Egy folyosót azért hagynak a kijárathoz. Közben én leülök blogot írni, teázni, beszélgetni. A bátrabbak, kevésbé kényesek, vagy szerencsésebbek azért a sátrakban alszanak. Öt hét után eljön az első parázs vita pillanata is, negyed tizenegykor valaki lekapcsolja a villanyt. Ugyan észbe kap, de negyed óra múlva már idegesen pattan föl, és elkezdi magyarázni, hogy akkor most lekapcsolja a villanyt. Én meg mondom, hogy nem fogja. De, itt mindenki aludni akar! Körülnézek, szerintem sokan már alszanak is, legalábbis aludtak, amíg nem kezdett el kiabálni. Mondom, ez a társalgó. De, ő lekapcsolja, rendben? Nem, nincs rendben. Akkor öt perc múlva lekapcsolja! Próbálom elmagyarázni neki, hogy semmi probléma azzal, hogy itt alszanak, de próbáljon csöndben maradni. Befejezni azonban nem tudom a mondókát, mindig közbeszól valamit. És, hozzáteszi, hogy mindenkit zavar a billentyűzetem kattogása. Ezen már tényleg elmosolyodom, egy szörnyeteg vagyok. Gondolom még, hogy mondom neki, tíz perc múlva úgyis lelépek, de minek. Föl is pattan, villanyoltás. Haha. Mivel kintről még finoman beszűrődik a fény (tíz után van napnyugta), szépen befejezem, amit akartam, még egy negyed órát szöszölök, és megyek aludni. Van olyan horkolás, ami ellen nem véd a füldugó, a rezonanciát is érzi a szervezet. Előre föladtam, nem is aludtam túl sokat.<br /><br /><a href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/SantiagoDeCompostelaNegreira">Santiago de Compostela - Negreira</a> @ Picasa - (<a href="javascript:PicLensLite.start({feedUrl:'http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/pandoukht/album/SantiagoDeCompostelaNegreira?kind=photo&alt=rss&hl=hu&thumbsize=160u&orderby=date&sort=ascending&max-results=1000'});">PicLens</a>)<br /><div id="pwFeed" style="text-align:left;"></div><script type="text/javascript"> var imgNum = 0; var pwaHeader = false;var albumDisplay = false;var pwaHorizontal = true; var pwaSlideShow = false; var pwaSlideSpeed = 5000; var pwaImageSize = 64; var pwaImageFeed = 20; var pwaBorder = false; var pwaBorderSize = 2; var pwaBorderColor = '#000'; var pwaCurrent = 0; var numImageSize = parseInt(pwaImageSize,10); function pwShow(root) {var feed = root.feed; var entries = feed.entry || [];var pwTitle = feed.title.$t;var album = feed.link[1].href;pwf= document.getElementById('pwFeed');cDiv = document.createElement('div'); if(pwaSlideShow){cDiv.style.position = 'relative'; pwfw = numImageSize +5; pwf.style.width = pwfw + 'px';pwf.style.margin = '0px auto 0px auto';} cDiv.style.textAlign = 'center'; if(pwaHeader){hDiv = document.createElement('div');if(pwaSlideShow){ hwidth = numImageSize + 5;hDiv.style.width = hwidth +'px';} if(pwaHorizontal){hDiv.style.textAlign = 'left';hDiv.style.paddingLeft = '5px';}else {hDiv.style.textAlign = 'center';}h2 = document.createElement('span');h2a = document.createElement('a');h2a.id = 'pwHeading';h2a.href = album; h2t = document.createTextNode(pwTitle);h2a.appendChild(h2t); h2.appendChild(h2a); hDiv.appendChild(h2);pwf.appendChild(hDiv);}ul = document.createElement('ul');ul.id = 'pwaUL';ul.style.listStyleType = 'none';if(pwaSlideShow){ulh = numImageSize +10;ul.style.height = ulh + 'px';}if(pwaHorizontal){ul.style.textAlign = 'left';}ul.style.margin = '5px 0px 0px 0px';ul.style.padding = '0px';if(feed.entry.length > pwaImageFeed){pwaFetch = pwaImageFeed;}else {pwaFetch = feed.entry.length;} for (var i = 0; i < pwaFetch ; ++i){var entry = feed.entry[i];var title = entry.title.$t;var jsonImage = entry.media$group.media$content[0].url;var link = entry.link[1].href;li = document.createElement('li');li.style.backgroundImage = 'none';if(pwaHorizontal){li.style.display = 'inline';li.style.padding = '3px';li.style.textIndent = '-3px';li.style.verticalAlign = 'sub';}if(pwaSlideShow){li.style.position = 'absolute';li.style.top = '3px';li.style.left = '0px';li.style.padding = '0px';li.style.margin = '0px';li.style.textIndent = '0px';}li.style.border = '0px';if(pwaSlideShow){li.style.display = 'none';li.id = 'pwa' + imgNum;}a = document.createElement('a');a.id = 'pwaImage' + imgNum;a.href = link; a.title = title;img = document.createElement('img');img.src = jsonImage + '?imgmax=' + pwaImageSize + '&crop=1';if(pwaBorder){img.style.padding = '2px';img.style.border = pwaBorderSize + 'px ' + pwaBorderColor + ' solid';} if(pwaHorizontal){img.style.display = 'inline';}img.style.width = pwaImageSize + 'px'; img.style.height = pwaImageSize + 'px';a.appendChild(img);li.appendChild(a);ul.appendChild(li);imgNum++;}cDiv.appendChild(ul);pwf.appendChild(cDiv);if(pwaSlideShow){pwaPlay();}}function pwaPlay(){if(pwaCurrent >0){pwPrev = pwaCurrent - 1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');} else {pwPrev = imgNum -1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');}initImage('pwa'+pwaCurrent,'fadeIN'); if(pwaHeader && albumDisplay){pwht = document.getElementById('pwaImage' + pwaCurrent); pwh =document.getElementById('pwHeading'); pwh.innerHTML = pwht.title; pwh.href = pwht.href;} pwaCurrent++; if (pwaCurrent == imgNum){pwaCurrent = 0;}setTimeout('pwaPlay()', pwaSlideSpeed)} function initImage(currentID, type) {imageId = currentID;image = document.getElementById(imageId);setOpacity(image, 0);image.style.visibility = 'visible';if (type == 'fadeIN'){fadeIn(imageId,0);image.style.display = 'block';} if (type == 'fadeOUT'){fadeOut(imageId,100);}}function setOpacity(obj, opacity) { opacity = (opacity == 100)?99.999:opacity;obj.style.filter = 'alpha(opacity:'+opacity+')';obj.style.KHTMLOpacity = opacity/100;obj.style.MozOpacity = opacity/100; obj.style.opacity = opacity/100;}function fadeIn(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity <= 100) {setOpacity(obj, opacity);opacity += 10;window.setTimeout("fadeIn('"+objId+"',"+opacity+")", 100);} }}function fadeOut(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity >= 0) {setOpacity(obj, opacity);opacity -= 10; window.setTimeout("fadeOut('"+objId+"',"+opacity+")", 100);}if (opacity < 10) {obj.style.display = 'none';}}} </script><script type="text/javascript" src="http://picasaweb.google.com/data/feed/api/user/pandoukht/albumid/5208392063153287121?alt=json-in-script&callback=pwShow&kind=photo"></script><br /><br /><iframe frameBorder="0" src="http://www.wikiloc.com/wikiloc/spatialArtifacts.do?event=view&id=142372&measures=on&title=on&near=off&images=off&maptype=H" width="450px" height="400px"></iframe><br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-61626527877434611492008-05-27T20:23:00.002+02:002008-07-19T12:33:14.001+02:00Santiago de CompostelaReggel kicsit nyugodtabb az indulás, tegnap a recepción mindenkinek elmondták, hogy a kaput fél kilenckor nyitják ki, kevesen kelnek csak hajnalban. Elbúcsúzunk egymástól, Beloky megy tovább, Falk még ajándékokat vásárol, én pedig megyek a zarándokirodába a bizonyítványért. Útközben beleszaladok a piacba, körülnézek, szeretem a piacok szagát, hangulatát. Az első sor végén megállít egy öreg néni, és szívességet kér. Mutatja, hogy ott lent, a buszmegállóban hagyta a ládáit, fölhoznám-e neki ide a piacra. Utána majd ad valamit. Ó, én mindig szívesen segítek! Egyszer egy néninek összeszereltem a sparhelt-kályhacső-kémény hármasát, hasonló „fiatalember, segítene nekem egy kicsit?” kérdés után. Azután egy hétig nem mertem híreket hallgatni, nehogy szénmonoxid-mérgezésben megalt xy-ra kelljen fölfigyelnem. :) Szóval fölpakoltam, uána a néni, <em>„nagyon jó áron”</em> elkezdett sajtot és mézet pakolni egy zacskóba. Kicsit tiltakoztam, de kíváncsi is voltam, jól is nézett ki a sajt, és mézzel kísérve is ígéretesnek tűnt. Szóval beadtam a derekam, kifizettem a kedvezményes árat. Ami később rájöttem, tényleg nem volt magas. A cuccal mentem tovább az irodába, ahol nyitás után fél órával már tekintélyes sor várt.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/SantiagoDeCompostela"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTUHn1B_3LjAglpWD-uVMq0yqf8lX1fX0_850ZDKYl0EvfKcnNgIaxTwDH1Cumq4bFkuj6UAIuuPKn_jaiRy38yh4azY1bGO0trO3x_hgqyXKAArvnkpvSKBtBJ_RFrXctykVBNkzjN2o/s400/05-27-santiago.jpg" border="0" alt=""id="BLOGGER_PHOTO_ID_5209604943013727922" /></a><br /><a name="more"></a>Irodák, mise, elegy a nap a tovább után.<br /><br /><span class="fullpost"><br />Sorra kerülök, kitöltöm a regisztrációs papírt, a „vallásos okból”, „vallásos és egyéb okból”, „nem vallásos okból” oszlopok közül beteszem az ikszet a gyakorlatilag üres harmadikba. A kedves hölgy a biztonság kedvéért még rákérdez, tényleg, semmiféle vallásos motívuma nincs a zarándoklásomnak? Én meg rázom a fejem, intek a kezemmel, és határozottan kibököm, hogy nnnnem, semmi. Hát, jó, és elővesz az alsó fiókból egy papírt. Nem kaptam hát latin nyelvű compostelát (compostelanát), kaptam helyette egy bizonyítványt, amiben kedvesen köszöntenek. Ez viszont annyira ritka jelenség volt, hogy büszkén lengetve robogtam le a lépcsőkön. Ahol találkoztam Carlossal, akivel Santa Irenében beszélgettünk kicsit, sokat most nem, mentem a dolgomra, ő pedig várt tovább a sorára. A turisztikai irodában begyűjtöm tehát a prospektusokat a továbbútról, meg az információt a betelt zarándokútlevelem lecseréléséről (Negreirában adnak speciális Fisterrás útlevelet, de ehhez az kell, hogy a megérkezés napján legalább egy pecsétet még egy bárban összeszedjetek.).<br /><br />A mise előtt összefutottam Falkkal is, és a német sráccal Sobradóból (akiről valamiért azt hittem, hogy lengyel, és aznap este csekély lengyeltudásom is megcsillantottam, azután értetlenül láttam, hogy ez semmiféle reakciót nem vált ki belőle :) Pár perc múlva csatlakozott egy német pár is, akikkel még Colombresben találkoztam. Reggeli, majd mise, délben. A mise közben folyamatosan telik a székesegyház. Az első meglepetés, hogy ott a <em>botafumeiro</em>, a füstölő. Ezt csak különleges alkalmakkor veszik elő, vagy, ha valaki fizet érte. Most valószínű fizettek, de az is kiderül, hogy több csomagban árulja az egyház, én már láttam korábban és az nagyobb volt. (Nem zarándokként, hanem ösztöndíjasként, egy ösztöndíjas összejövetelen vittek el minket a misére, ami, köszönhetően Francellának is, nagyon jól telt. És akkor is füstöltek, egy majdnem embermagas botafumeiróval.) Maga az aktus elég magával ragadó, kicsit szemlesütve nézem, ahogy elkezdenek fölállni a népek, villogni a vakuk. Ez van, csodálkozni szerintem nem kell rajta, sem nekünk, sem a katolikus egyházszolgáknak... A második meglepetés az volt, hogy láttam Juant, a perui zarándok kollégát papnak öltözve, sőt a mise egy részét cerebrálva. Kiderült, hogy 3000 kilométert gyalogolt Nürnbergből. A harmadik most hirtelen nem jut eszembe, de mondjuk az volt, hogy a mise végén Peter ütögeti meg a vállam. Salas óta nem találkoztunk. Emlegeti Casa de Manolós híres zarándokmenüt, de mivel beszéljük, hogy másnap úgyis találkozunk Negreirában, megyek a többiekkel utolsó ebédezni. A San Roque étterembe. Ami kicsit kijjebb esik, nem is látni zarándokokat, csak helyieket és egyetemistákat. A menü kicsit szegényes, de telít. (– Desszertünk van: jégkrém, gyümölcs, vagy Santiago torta. – Akkor gyümölcs. – Hmmm. Igazából csak banán vagy alma. – Akkor Santiago torta. :) Akkor meg nincs panasz, ma legalábbis.<br /><br />Ebéd után kicsit beültem egy internet kávézóba, a most már szokásos tévéadagom beszerezni. Itt aztán már nem az Oviedóból ismert 10 megabit várt, hiába korlátoztam a sávszélességemet, egy fél órácska után odajött a főnök úr, és finoman figyelmeztetett, hogy túlterhelem a hálózatot, és jó lenne, ha nem tenném ezt tovább. Hehe. (Ez a ciber a zarándokiroda közelében volt, kicsivel drágább az alberguésnél. Van még egy egészen olcsó a Rúa Nován, de azt nem próbáltam. WiFis kávézóból is van több, pl. a székesegyház körül.) Ezután visszamentem az alberguébe, mostam, szárítottam, közben töltögettem a blogot, elrepült az idő. Egy negyvenfős német gyerekcsapat volt eközben a társaságom. Megpróbáltam nem útban lenni.<br /><br />Este pedig vacsoráztam az alberguében. A sajt nagyon friss volt, szinte olyan ízű és színű, mint egy aludttej. A burgosi friss sajthoz viszont semmiben nem hasonlított (nem is baj). Az állaga pedig egy kicsit kocsonyás volt, soha nem ettem még ehhez (nagyon) hasonló sajtot, pedig kóstoltam párat. Az aludttej és a méz pedig mindig is jól passzoltak egymáshoz (Aludttej, dióval, mézzel az egyik legjobb desszert, de reggelinek is az! Magyarországon sajnos nem kapható – boltban legalábbis –, szoktam néha csinálni, de kicsit macerás.), a sajt, a méz, a kenyér pedig mesés vacsora volt. Annyi jut még eszembe, hogy bár több mint százan voltunk a szálláson, a személyes interakció ritkaságszámba ment. Néha egy mosoly, köszönés, de a szállórészen, az étkezőben ezen túl nem nagyon megy senki. Lent, a mosókonyha környékén kicsit enyhül ez a távolságtartás, de fönt az emberek inkább szemlesütve mennek el a többiek mellett. Persze én sem ültem le senki ágya szélére, hogy: Szia, honnan jöttél?..<br /><br /><a href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/SantiagoDeCompostela">Santiago de Compostela</a> @ Picasa - (<a href="javascript:PicLensLite.start({feedUrl:'http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/pandoukht/album/SantiagoDeCompostela?kind=photo&alt=rss&hl=hu&thumbsize=160u&orderby=date&sort=ascending&max-results=1000'});">PicLens</a>)<br /><div id="pwFeed" style="text-align:left;"></div><script type="text/javascript"> var imgNum = 0; var pwaHeader = false;var albumDisplay = false;var pwaHorizontal = true; var pwaSlideShow = false; var pwaSlideSpeed = 5000; var pwaImageSize = 64; var pwaImageFeed = 20; var pwaBorder = false; var pwaBorderSize = 2; var pwaBorderColor = '#000'; var pwaCurrent = 0; var numImageSize = parseInt(pwaImageSize,10); function pwShow(root) {var feed = root.feed; var entries = feed.entry || [];var pwTitle = feed.title.$t;var album = feed.link[1].href;pwf= document.getElementById('pwFeed');cDiv = document.createElement('div'); if(pwaSlideShow){cDiv.style.position = 'relative'; pwfw = numImageSize +5; pwf.style.width = pwfw + 'px';pwf.style.margin = '0px auto 0px auto';} cDiv.style.textAlign = 'center'; if(pwaHeader){hDiv = document.createElement('div');if(pwaSlideShow){ hwidth = numImageSize + 5;hDiv.style.width = hwidth +'px';} if(pwaHorizontal){hDiv.style.textAlign = 'left';hDiv.style.paddingLeft = '5px';}else {hDiv.style.textAlign = 'center';}h2 = document.createElement('span');h2a = document.createElement('a');h2a.id = 'pwHeading';h2a.href = album; h2t = document.createTextNode(pwTitle);h2a.appendChild(h2t); h2.appendChild(h2a); hDiv.appendChild(h2);pwf.appendChild(hDiv);}ul = document.createElement('ul');ul.id = 'pwaUL';ul.style.listStyleType = 'none';if(pwaSlideShow){ulh = numImageSize +10;ul.style.height = ulh + 'px';}if(pwaHorizontal){ul.style.textAlign = 'left';}ul.style.margin = '5px 0px 0px 0px';ul.style.padding = '0px';if(feed.entry.length > pwaImageFeed){pwaFetch = pwaImageFeed;}else {pwaFetch = feed.entry.length;} for (var i = 0; i < pwaFetch ; ++i){var entry = feed.entry[i];var title = entry.title.$t;var jsonImage = entry.media$group.media$content[0].url;var link = entry.link[1].href;li = document.createElement('li');li.style.backgroundImage = 'none';if(pwaHorizontal){li.style.display = 'inline';li.style.padding = '3px';li.style.textIndent = '-3px';li.style.verticalAlign = 'sub';}if(pwaSlideShow){li.style.position = 'absolute';li.style.top = '3px';li.style.left = '0px';li.style.padding = '0px';li.style.margin = '0px';li.style.textIndent = '0px';}li.style.border = '0px';if(pwaSlideShow){li.style.display = 'none';li.id = 'pwa' + imgNum;}a = document.createElement('a');a.id = 'pwaImage' + imgNum;a.href = link; a.title = title;img = document.createElement('img');img.src = jsonImage + '?imgmax=' + pwaImageSize + '&crop=1';if(pwaBorder){img.style.padding = '2px';img.style.border = pwaBorderSize + 'px ' + pwaBorderColor + ' solid';} if(pwaHorizontal){img.style.display = 'inline';}img.style.width = pwaImageSize + 'px'; img.style.height = pwaImageSize + 'px';a.appendChild(img);li.appendChild(a);ul.appendChild(li);imgNum++;}cDiv.appendChild(ul);pwf.appendChild(cDiv);if(pwaSlideShow){pwaPlay();}}function pwaPlay(){if(pwaCurrent >0){pwPrev = pwaCurrent - 1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');} else {pwPrev = imgNum -1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');}initImage('pwa'+pwaCurrent,'fadeIN'); if(pwaHeader && albumDisplay){pwht = document.getElementById('pwaImage' + pwaCurrent); pwh =document.getElementById('pwHeading'); pwh.innerHTML = pwht.title; pwh.href = pwht.href;} pwaCurrent++; if (pwaCurrent == imgNum){pwaCurrent = 0;}setTimeout('pwaPlay()', pwaSlideSpeed)} function initImage(currentID, type) {imageId = currentID;image = document.getElementById(imageId);setOpacity(image, 0);image.style.visibility = 'visible';if (type == 'fadeIN'){fadeIn(imageId,0);image.style.display = 'block';} if (type == 'fadeOUT'){fadeOut(imageId,100);}}function setOpacity(obj, opacity) { opacity = (opacity == 100)?99.999:opacity;obj.style.filter = 'alpha(opacity:'+opacity+')';obj.style.KHTMLOpacity = opacity/100;obj.style.MozOpacity = opacity/100; obj.style.opacity = opacity/100;}function fadeIn(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity <= 100) {setOpacity(obj, opacity);opacity += 10;window.setTimeout("fadeIn('"+objId+"',"+opacity+")", 100);} }}function fadeOut(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity >= 0) {setOpacity(obj, opacity);opacity -= 10; window.setTimeout("fadeOut('"+objId+"',"+opacity+")", 100);}if (opacity < 10) {obj.style.display = 'none';}}} </script><script type="text/javascript" src="http://picasaweb.google.com/data/feed/api/user/pandoukht/albumid/5208390920691986289?alt=json-in-script&callback=pwShow&kind=photo"></script><br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-45755231006852042962008-05-27T12:49:00.000+02:002008-06-08T22:09:07.469+02:00Megérkeztem (I.)Tegnap megérkeztem Santiago de Compostelába, holnap indulok tovább Fisterra (Finisterre) felé. Ma igazából csak pihentem, misére mentem, búcsúzkodtam. Sajnos most sem volt elég időm, hogy minden anyagot föltegyek. Nemsokára...pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-3601935932325085082008-05-26T19:17:00.004+02:002008-07-19T12:32:58.802+02:00[út] Santa Irene - Santiago de CompostelaReggel az alattam alvó úr már hat körül fölkel, majd egy bő órán keresztül pakolászik az ágyban. Elkészülök én is, közben a szokásomhoz híven kihasználom, hogy minden kiürül, felszabadulnak a radiátorok, a teregetők. Kicsit szárítkozom. Majd elindulok. Megyek, mint a gép, kicsit a lábaim is jelzik, hogy ez nem a megszokott tempó, aztán a GPS is megerősít, nagyjából hatos az átlag. De könnyű a terep, és az előttem újra és újra fölbukkanó zarándokok is húznak előre folyamatosan. Lavacolláig, kb. másfél óra alatt annyi embert előztem meg, amennyit összesen megismertem az északi úton. Nem túlzás, legalábbis nem nagy. Négyesével, ötösével sétáltak, itt már látni mindenféle lábbelit, a sportcipő a leggyakoribb. Mész, előzöl, „¡Buen camino!”, „¡Buen camino!”, „¡Buen camino!”. Az északi úton zarándoktól nem is igazán hallottam, sokkal inkább a helyiek mondták. Itt viszont ez köszönés.<br /><br />Lavacollánál aztán az út szinte keresztezi a leszállópályát, rögtön ledobom a cuccot, és bő háromnegyed órán keresztül táncolok a szemerkélő esőben, egy leszálló repülőt várva. Közben nagyjából mindenki elmegy mellettem, akit korábban megelőztem. Ha negyed órával korábban érek oda, éppen elcsípek egyet, így viszont, bár hallok közben három felszállást, a következő leszállásig csak ingerszegény köszöngetés zajlik. (Erről eszembe juthatna valami komoly bölcsesség, például az előző nap Juantól, a perui sráctól is hallott „Minél lassabban mész, annál tovább érsz el.” kaliberű mondás, de nem jut.) Néhányan még megállnak, de türelmetlenebbek nálam. Én viszont, kezemben a kamerával, az észak-északnyugati égboltot kémlelve mászkálok föl-alá. És jön az A320-as, forog a kamera, az egyik legjobb 15 másodperces snittet eredményezi a várakozás. Komolyan, megérte!<br /><br />Utána gyönge esőben gyalogoltam tovább, megállni már csak <strong>Monte de Gozó</strong>n állok meg, írok egy SMS-t, pecsételek, megyek tovább. Utána pedig megelőzök egy hatos csoportot, apuka, anyuka, két gyerek két öszvéren. :) Állítólag tevén is végigment valaki a francia úton, de más állatot addig nem láttam. A hegyről már meg kellene látnom a katedrális tornyait, de sok időt azért nem töltök a keresgéléssel. (Még a hegy előtt találkozom az első kagylót, tököt, botot áruló szuvenírbolttal. Fordul egyet a gyomrom...)<br /><br /><a name="more"></a>Megérkezés, katarzis nélkül.<br /><br /><span class="fullpost"><br />Valamiért azt gondoltam, hogy ahogy megérkezem a városba, hatalmas sárga nyilak, kagylók fogadnak mindenhol, szinte hunyorogva kell majd követnem a jelölt utat. Hát nem. Inkább ösztönösen, néha más zarándokokat követve jutok a belvárosba. Először a székesegyházhoz akarok eljutni, csak utána a szállásra. Volt egy olyan elképzelésem, hogy délre, a zarándokmisére, legalábbis a végére odaérek, hátha összefutok az egy nappal előttem járókkal. A lavacollai táborozás miatt viszont szépen lecsúszom erről. Így jártunk... (Még egy érdekesség: a szakaszon fölbukkan egy új, nem hivatalos jelzés, egy kunkori végű kék nyíl, ez jelzi a visszautat, Santiagóból Oviedóba, valószínűleg az északi úton, nem tudom pontosan.)<br /><br />Kicsit ücsörgök a téren, nézelődöm, aztán az útikönyvemben olvasom, hogy a Seminario Menor épületében működik a hivatalos zarándokszállás. Cím? Az minek?.. Benézek a zarándokirodába, kígyózó sorban várnak a többiek a compostelára, majd holnap, gondolom, és megkérdezem, hogy van-e címe az alberguének. A kislány először nem érti, miért kérdezem, és lerajzolná nekem az utat a térképemen, de miután megmutatom, hol is van a térkép, megérti miért örülnék jobban a címnek. Egy percig(!) keresgél(!) az interneten, aztán halleluja: <em>Rúa Belvis s/n</em>, az utca végén található, gyakorlatilag.<br /><br />Egy internet kávézó előtt összefutok Belokyékkal, együtt ballagunk ki a szállásra, ahol, először az út során, sor fogad. Leperkáljuk a 9,50-et, kapunk egy ágysorszámot, és irány a második emelet. Az emeleten kb. 100 ágy lehet, egy étkező, tusok, vécék, nem nagyon tudom mihez hasonlítani, talán egy börtönhöz, de nincsenek rácsok. Nekem egy ötágyas szobában jut hely, ami horkolás szempontból is előnyös, ráadásul nem mászkál át rajtam a 15-30 ágyas szobák népe (én rajtuk). Az alagsorban mosókonyha, fizetős internet, tévé asztalra szerelt távirányítóval. Ennyit nyújt a hely, nem kevesebbet, nem többet. A szomszéd ágyon Falk agonizál, teljesen kicsinálta a lábait, sorolja, hol és miért hibázott, de látszik rajta, hogy nem tudja folytatni.<br /><br />Aztán valahogy Andrés is előkerül, este együtt megyünk vacsorázni. (Indulás előtt, mint valami mágikus elem a történetben: kicsit széthullik a bal cipőm. Láttam én ezt jönni, hogy ezzel a csúnya anglicizmussal éljek, tulajdonképpen már miután megvettem, elgondolkoztam, hogy nem túl praktikus a fölépítése. Mindenesetre kis áthidaló megoldásokkal összetákoltam, úgy látszott, tartani fog.) Mivel a Gato Negro és az Orella is zárva, a Trafalgarral megelégszünk. Csipegetünk a gőzölt feketekagylóból, a polipból gallego módra, főtt sonkából, a végén jön a Santiago torta. Melléjük pedig Ribeiro fehérbor. Mesés az egész. A polipról nekem csak rossz élményeim voltak korábban, rágós, ízetlen valamiket ettem a Földközi-tenger partján. Ez egészen más, omlik a szájban, és bár nem mondom, hogy beleszerettem, a kis tapadókorongjai kifejezetten finomak, és az állaguk is jó. A többi meg elmegy, elfogy. A feketekagylók is kétszer akkorák, mint amihez szoktam. Vacsora után pedig alvás.<br /><br /><a href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/SantaIreneSanrtiagoDeCompostela">Santa Irene - Santiago de Compostela</a> @ Picasa - (<a href="javascript:PicLensLite.start({feedUrl:'http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/pandoukht/album/SantaIreneSanrtiagoDeCompostela?kind=photo&alt=rss&hl=hu&thumbsize=160u&orderby=date&sort=ascending&max-results=1000'});">PicLens</a>)<br /><div id="pwFeed" style="text-align:left;"></div><script type="text/javascript"> var imgNum = 0; var pwaHeader = false;var albumDisplay = false;var pwaHorizontal = true; var pwaSlideShow = false; var pwaSlideSpeed = 5000; var pwaImageSize = 64; var pwaImageFeed = 20; var pwaBorder = false; var pwaBorderSize = 2; var pwaBorderColor = '#000'; var pwaCurrent = 0; var numImageSize = parseInt(pwaImageSize,10); function pwShow(root) {var feed = root.feed; var entries = feed.entry || [];var pwTitle = feed.title.$t;var album = feed.link[1].href;pwf= document.getElementById('pwFeed');cDiv = document.createElement('div'); if(pwaSlideShow){cDiv.style.position = 'relative'; pwfw = numImageSize +5; pwf.style.width = pwfw + 'px';pwf.style.margin = '0px auto 0px auto';} cDiv.style.textAlign = 'center'; if(pwaHeader){hDiv = document.createElement('div');if(pwaSlideShow){ hwidth = numImageSize + 5;hDiv.style.width = hwidth +'px';} if(pwaHorizontal){hDiv.style.textAlign = 'left';hDiv.style.paddingLeft = '5px';}else {hDiv.style.textAlign = 'center';}h2 = document.createElement('span');h2a = document.createElement('a');h2a.id = 'pwHeading';h2a.href = album; h2t = document.createTextNode(pwTitle);h2a.appendChild(h2t); h2.appendChild(h2a); hDiv.appendChild(h2);pwf.appendChild(hDiv);}ul = document.createElement('ul');ul.id = 'pwaUL';ul.style.listStyleType = 'none';if(pwaSlideShow){ulh = numImageSize +10;ul.style.height = ulh + 'px';}if(pwaHorizontal){ul.style.textAlign = 'left';}ul.style.margin = '5px 0px 0px 0px';ul.style.padding = '0px';if(feed.entry.length > pwaImageFeed){pwaFetch = pwaImageFeed;}else {pwaFetch = feed.entry.length;} for (var i = 0; i < pwaFetch ; ++i){var entry = feed.entry[i];var title = entry.title.$t;var jsonImage = entry.media$group.media$content[0].url;var link = entry.link[1].href;li = document.createElement('li');li.style.backgroundImage = 'none';if(pwaHorizontal){li.style.display = 'inline';li.style.padding = '3px';li.style.textIndent = '-3px';li.style.verticalAlign = 'sub';}if(pwaSlideShow){li.style.position = 'absolute';li.style.top = '3px';li.style.left = '0px';li.style.padding = '0px';li.style.margin = '0px';li.style.textIndent = '0px';}li.style.border = '0px';if(pwaSlideShow){li.style.display = 'none';li.id = 'pwa' + imgNum;}a = document.createElement('a');a.id = 'pwaImage' + imgNum;a.href = link; a.title = title;img = document.createElement('img');img.src = jsonImage + '?imgmax=' + pwaImageSize + '&crop=1';if(pwaBorder){img.style.padding = '2px';img.style.border = pwaBorderSize + 'px ' + pwaBorderColor + ' solid';} if(pwaHorizontal){img.style.display = 'inline';}img.style.width = pwaImageSize + 'px'; img.style.height = pwaImageSize + 'px';a.appendChild(img);li.appendChild(a);ul.appendChild(li);imgNum++;}cDiv.appendChild(ul);pwf.appendChild(cDiv);if(pwaSlideShow){pwaPlay();}}function pwaPlay(){if(pwaCurrent >0){pwPrev = pwaCurrent - 1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');} else {pwPrev = imgNum -1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');}initImage('pwa'+pwaCurrent,'fadeIN'); if(pwaHeader && albumDisplay){pwht = document.getElementById('pwaImage' + pwaCurrent); pwh =document.getElementById('pwHeading'); pwh.innerHTML = pwht.title; pwh.href = pwht.href;} pwaCurrent++; if (pwaCurrent == imgNum){pwaCurrent = 0;}setTimeout('pwaPlay()', pwaSlideSpeed)} function initImage(currentID, type) {imageId = currentID;image = document.getElementById(imageId);setOpacity(image, 0);image.style.visibility = 'visible';if (type == 'fadeIN'){fadeIn(imageId,0);image.style.display = 'block';} if (type == 'fadeOUT'){fadeOut(imageId,100);}}function setOpacity(obj, opacity) { opacity = (opacity == 100)?99.999:opacity;obj.style.filter = 'alpha(opacity:'+opacity+')';obj.style.KHTMLOpacity = opacity/100;obj.style.MozOpacity = opacity/100; obj.style.opacity = opacity/100;}function fadeIn(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity <= 100) {setOpacity(obj, opacity);opacity += 10;window.setTimeout("fadeIn('"+objId+"',"+opacity+")", 100);} }}function fadeOut(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity >= 0) {setOpacity(obj, opacity);opacity -= 10; window.setTimeout("fadeOut('"+objId+"',"+opacity+")", 100);}if (opacity < 10) {obj.style.display = 'none';}}} </script><script type="text/javascript" src="http://picasaweb.google.com/data/feed/api/user/pandoukht/albumid/5205120848556928785?alt=json-in-script&callback=pwShow&kind=photo"></script><br /><br /><iframe frameBorder="0" src="http://www.wikiloc.com/wikiloc/spatialArtifacts.do?event=view&id=142371&measures=on&title=on&near=off&images=off&maptype=H" width="450px" height="400px"></iframe><br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-3422146202945544972.post-35134235939034761462008-05-25T17:21:00.003+02:002008-08-10T00:38:58.362+02:00[út] Sobrado dos Monxes - Santa IreneAz este kint felejtett ruhák reggelre természetesen nedvesebbek, mint voltak, megint plusz egy kilót cipelek majd, amíg ki nem süt a nap. Pedig ma kifejezetten érezni is fogom, azt hiszem. Reggel egy aragón házaspár kérdezi kíváncsian, hogy a bánatba jutottunk be olyan későn a szállásra, ők szinte rohanva vacsoráztak, hogy tízre visszaérjenek. Szépen kell kérni, itt működik, máshol nem feltétlen.<br /><br />Utolsóként startoltam megint, de gyanúm szerint többen egyből a szemközti kávézók felé vették az irányt. Én nekiláttam, de borzasztó lassan ment, fáradtan a kevés alvás miatt, a sok aszfalt miatt fájó lábbal. Aztán már annyira nem tetszett a dolog, hogy megálltam, átszereltem a zoknijaimat, ettem egy kis csokit, pár kanári banánt, ittam egy kis Aquariust. Ez volt a mai felszerelésem, soha korábban ilyesmit nem vittem magammal, nem ettem (a csokin kívül, persze). Közben utolért a malagai-valenciai hármas, egy darabig együtt mentem velük, aztán szinte éreztem, ahogy sorra indulnak bennem a motorok, sebességet váltottam, és nekifutottam az útnak Boimortóig.<br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/SobradoDosMonxesSantaIrene"><img style="display:block; margin:0px auto 10px; text-align:center;cursor:pointer; cursor:hand;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjK9_vkIDUJHj20KRyCSl22Nz5rIfL0RyvENX5jP8nL2C64jozN0_i-FCsLuhFQ7vOPk1mHOP9VEP-UVdsoraPhDo518s5Msth73PHRaiR-GW3-crfCmW0gWjcACmVKDjG3u4RjPbbXR4/s400/06-02-sobrado-santairene.jpg" border="0" alt="Pihenő"id="BLOGGER_PHOTO_ID_5208564793853031602" /></a><br /><a name="more"></a>Iránytűvel, erdei utakon tovább.<br /><br /><span class="fullpost"><br />Egy kellemes szakasz után viszont megjött az aszfalt, de kitartottam a város utánig, ahol ettem megint, kiteregettem a vizes cuccokat... És elolvastam az útikönyvet. Boimortóból a hivatalos út <strong>Arzúá</strong>ba vezet, de azt mondták, hogy jobban járunk, ha <strong>Santa Irené</strong>be megyünk, kisebb albergue, közelebb Santiagóhoz. Ehhez viszont Boimorto után az első tíz kilométert aszfalton kell gyalogolni, a leírás szerint. Ötig bírom. Azután ledőlök az út mellett egy fa alá egy szép zöld mezőn. Kb. húsz percig pihengetek. Közben az egyik elhúzó autó jó hosszan dudál, biztos viccesnek tartja.<br /><br />Vannak keresztutak, de mind ugyanolyan aszfaltos. Aztán egy kilométer után, a <em>Bosques Naturales</em> főhadiszállását elhagyva balra meglátom az első földutat, gyors térképellenőrzés, és jön a zöld lámpa. Az utat, amit innentől bejártam, nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek. A többiek elbeszélése szerint a félhivatalos út szinte végig aszfalt volt. Hosszban is kicsit több, mint az enyém. Sikerült szinte nyílegyenesen az alberguéhez találnom. Az előző nap jól vizsgázott módszert alkalmaztam, belőttem Santa Irenét, és próbáltam utakat választani, a megfelelő irányban.<br /><br />Az aszfalt után főleg telepített eukaliptusz- és fenyőerdők között gyalogoltam, erdészeti utakon. Néha művelt területek mellett. Ezeket mindig ragadozó madarak pásztázták előttem. Pár kilométer után megint átléptem a civilizáció határát, egy Pena nevű faluba botlottam, amiben csodaszép, de a szétesés előtt álló elhagyott kőházakat láttam. És nem messze, egy templomot, ahol elcsíptem egy vasárnapi körmenetet is. Egy faluval odébb a nem hivatalos sárga jelzést is megtaláltam, és egy darabon követtem, de nagyon úgy festett, hogy ismét az aszfalt lesz a főszereplő, ismét váltottam, ismét eukaliptuszerdőkben gyalogoltam kilométereket. Kutyák errefelé is voltak. Pont. Meg egy pár perccel korábban született borjút is láttam. Az erdészeti utaknak egy komoly hátránya van, gyakran derékszögben metszik egymást, ha nem megfelelő irányban vezetnek, cikkcakkban kell gyalogolni. Itt viszont mintha zsinóron húztak volna Santa Irene felé. Aztán természetesen eleredt az eső, de az az igazi poncsós eső volt, semmi nagyon komoly. Az utolsó kinézett ösvény nem volt a helyén, kissé csalódottan gyalogoltam a célponttól egy kilométerre. Elértem az országutat, néztem kicsit az elhúzó autókat, aztán megfordultam, és három méterre tőlem ott volt az albergue.<br /><br />Ami a francia út léptékével mérve valóban kicsi, a maga 36 helyével. És viszonylag fölszerelt konyhával. Ami innentől fogva szinte megszokott lesz. De nem főzünk, kelet felé egy kilométerre két bár is van, elindulunk vacsorázni. Útközben elmegyünk Santa Irene másik alberguéje mellett, ami történetesen zárva van, vasárnap lévén. Rövidesen kiderül, hogy a két étterem közül az egyik szintén nem nyit ki vasárnap, a másiknak pedig nincs konyhája ünnepnapokon. De a főnök gyorsan összeüt nekünk valamit. Ami csillapítja az éhséget, különösebb egyéb élményt nem okoz. De azért örülünk neki. A végén egy ”dugó” orujo, aztán még egy, a ház ajándéka. Utána még letelepedek a közös helyiségbe, hogy írjak, de helyette egy perui és egy barcelonai sráccal meg Falkkal beszélgetünk egy sort. Mindenféléről, de leginkább a francia útról, meg az északiról. Azután pedig bárányok helyett az autóúton elhúzó autókat számolom, egy darabig. Falk szerint kettő körül már alig volt forgalom. Amikor ágyat kerestek, érdemes erre is gondolni.<br /><br /><a href="http://picasaweb.google.com/pandoukht/SobradoDosMonxesSantaIrene">Sobrado dos Monxes - Santa Irene</a> @ Picasa - (<a href="javascript:PicLensLite.start({feedUrl:'http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/pandoukht/album/SobradoDosMonxesSantaIrene?kind=photo&alt=rss&hl=hu&thumbsize=160u&orderby=date&sort=ascending&max-results=1000'});">PicLens</a>)<br /><div id="pwFeed" style="text-align:left;"></div><script type="text/javascript"> var imgNum = 0; var pwaHeader = false;var albumDisplay = false;var pwaHorizontal = true; var pwaSlideShow = false; var pwaSlideSpeed = 5000; var pwaImageSize = 64; var pwaImageFeed = 20; var pwaBorder = false; var pwaBorderSize = 2; var pwaBorderColor = '#000'; var pwaCurrent = 0; var numImageSize = parseInt(pwaImageSize,10); function pwShow(root) {var feed = root.feed; var entries = feed.entry || [];var pwTitle = feed.title.$t;var album = feed.link[1].href;pwf= document.getElementById('pwFeed');cDiv = document.createElement('div'); if(pwaSlideShow){cDiv.style.position = 'relative'; pwfw = numImageSize +5; pwf.style.width = pwfw + 'px';pwf.style.margin = '0px auto 0px auto';} cDiv.style.textAlign = 'center'; if(pwaHeader){hDiv = document.createElement('div');if(pwaSlideShow){ hwidth = numImageSize + 5;hDiv.style.width = hwidth +'px';} if(pwaHorizontal){hDiv.style.textAlign = 'left';hDiv.style.paddingLeft = '5px';}else {hDiv.style.textAlign = 'center';}h2 = document.createElement('span');h2a = document.createElement('a');h2a.id = 'pwHeading';h2a.href = album; h2t = document.createTextNode(pwTitle);h2a.appendChild(h2t); h2.appendChild(h2a); hDiv.appendChild(h2);pwf.appendChild(hDiv);}ul = document.createElement('ul');ul.id = 'pwaUL';ul.style.listStyleType = 'none';if(pwaSlideShow){ulh = numImageSize +10;ul.style.height = ulh + 'px';}if(pwaHorizontal){ul.style.textAlign = 'left';}ul.style.margin = '5px 0px 0px 0px';ul.style.padding = '0px';if(feed.entry.length > pwaImageFeed){pwaFetch = pwaImageFeed;}else {pwaFetch = feed.entry.length;} for (var i = 0; i < pwaFetch ; ++i){var entry = feed.entry[i];var title = entry.title.$t;var jsonImage = entry.media$group.media$content[0].url;var link = entry.link[1].href;li = document.createElement('li');li.style.backgroundImage = 'none';if(pwaHorizontal){li.style.display = 'inline';li.style.padding = '3px';li.style.textIndent = '-3px';li.style.verticalAlign = 'sub';}if(pwaSlideShow){li.style.position = 'absolute';li.style.top = '3px';li.style.left = '0px';li.style.padding = '0px';li.style.margin = '0px';li.style.textIndent = '0px';}li.style.border = '0px';if(pwaSlideShow){li.style.display = 'none';li.id = 'pwa' + imgNum;}a = document.createElement('a');a.id = 'pwaImage' + imgNum;a.href = link; a.title = title;img = document.createElement('img');img.src = jsonImage + '?imgmax=' + pwaImageSize + '&crop=1';if(pwaBorder){img.style.padding = '2px';img.style.border = pwaBorderSize + 'px ' + pwaBorderColor + ' solid';} if(pwaHorizontal){img.style.display = 'inline';}img.style.width = pwaImageSize + 'px'; img.style.height = pwaImageSize + 'px';a.appendChild(img);li.appendChild(a);ul.appendChild(li);imgNum++;}cDiv.appendChild(ul);pwf.appendChild(cDiv);if(pwaSlideShow){pwaPlay();}}function pwaPlay(){if(pwaCurrent >0){pwPrev = pwaCurrent - 1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');} else {pwPrev = imgNum -1;initImage('pwa'+pwPrev,'fadeOUT');}initImage('pwa'+pwaCurrent,'fadeIN'); if(pwaHeader && albumDisplay){pwht = document.getElementById('pwaImage' + pwaCurrent); pwh =document.getElementById('pwHeading'); pwh.innerHTML = pwht.title; pwh.href = pwht.href;} pwaCurrent++; if (pwaCurrent == imgNum){pwaCurrent = 0;}setTimeout('pwaPlay()', pwaSlideSpeed)} function initImage(currentID, type) {imageId = currentID;image = document.getElementById(imageId);setOpacity(image, 0);image.style.visibility = 'visible';if (type == 'fadeIN'){fadeIn(imageId,0);image.style.display = 'block';} if (type == 'fadeOUT'){fadeOut(imageId,100);}}function setOpacity(obj, opacity) { opacity = (opacity == 100)?99.999:opacity;obj.style.filter = 'alpha(opacity:'+opacity+')';obj.style.KHTMLOpacity = opacity/100;obj.style.MozOpacity = opacity/100; obj.style.opacity = opacity/100;}function fadeIn(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity <= 100) {setOpacity(obj, opacity);opacity += 10;window.setTimeout("fadeIn('"+objId+"',"+opacity+")", 100);} }}function fadeOut(objId,opacity) {if (document.getElementById) {obj = document.getElementById(objId);if (opacity >= 0) {setOpacity(obj, opacity);opacity -= 10; window.setTimeout("fadeOut('"+objId+"',"+opacity+")", 100);}if (opacity < 10) {obj.style.display = 'none';}}} </script><script type="text/javascript" src="http://picasaweb.google.com/data/feed/api/user/pandoukht/albumid/5205119929433927297?alt=json-in-script&callback=pwShow&kind=photo"></script><br /><iframe frameBorder="0" src="http://www.wikiloc.com/wikiloc/spatialArtifacts.do?event=view&id=142289&measures=on&title=on&near=off&images=off&maptype=H" width="450px" height="400px"></iframe><br /><br />Mivel ez nem jelzett út, szintvonalas térképet is mellékelek. A szerzői jogi kérdések miatt ezt a térképet nem én csináltam, hanem találtam a neten.<br /><br /><a href="http://i38.tinypic.com/ehkort.png"><img src="http://img186.imageshack.us/img186/3440/santairenemaptnoo1.png" alt="Sobrado dos Monxes - Santa Irene térkép"></a><br /></span>pandoukhthttp://www.blogger.com/profile/05495980474893336387noreply@blogger.com0